Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1912
16 foglal magában. Ezen példák mindenike a leg- tüzetesebb gondossággal az egyes szaktanárok által megtárgyalandó az egymásután következő órákon, illetőleg napokon, egészen addig, míg a kérdés minden irányban teljesen ki nincs merítve. Megjegyzem, gondos jegyzetek segélyével, esetleg írásbeli feladatszerű kidolgozással, — de a dolgozatnak önkénytelenszerűnek kell lennie, folynia kell a szónak a lélekből, az észből, az érzékből. E megvizsgálandó dolgok változhatnak időnként, vagy lehetnek ugyanazok évről-évre. Csak egy a fő, ne legyenek unalmas, gépies dolgokká, de hisz egy tanári csoport, az osztályban tanító tanárok, pláne az élettel való érintkezés közben, ettől minden időben megóvná. Egy ily tanítási módnak az előnyeit nem kell bővebben magyarázni, de előadásom teljessége kedvéért rámutatok. Mint maga az élet, minden feladatot, melyet ma holt anyagon, szétosztva tárgyalnak, csoportosítva ad elő, életkedvet, munkaösztönt nyújtva a tanulóknak, kik közül akárhány a tanultakat szülője udvarán, kertjében még aznap megvalósítja, sőt kérlelő, sürgető szavával szülőjét is e dolgok meggondolására, átvételére kényszeríti és így e tanítás, mikor direkte a jövő, indirekte a jelen érdekeit is szolgálja. Ugyanilyen tárgyalási módot kíván a fizikának a gépekről szóló tananyaga is. Ez kiváltképpen matematikai és első osztálybeli feladat. Ennek bármilyen szépen felszerelt fizikai szertárban való tanulása is az élet nagy kára és lélekölő feladat. Holott az intézet udvarára, vagy szomszédjába
