Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1912
10 mennyi az időkülömbség Budapest és London közt ? Ez a kérdés lényegileg előfordul az első osztályos számtanban, földrajzban, geometriában, a harmadik osztályos fizikai földrajzban, a hetedik osztályos fizikában, gömbháromszögtanban, a nyolcadik osztályos csillagászatban. Miért kell ezzel a kérdéssel annyiszor foglalkozni? Miért nem lehet vele egyszer, de véglegesen leszámolni? Holott pedig ezzel nem kell egyebet csinálni, mint azt az időt, amit igy szétszórtan vele töltünk, kom- masszálni s a nyolc osztály akármelyikében ráfordítani ilyenformán: első órán a földrajztanár a földrajzban, második órán a geometriatanár a geometriában, harmadik órán a számtantanár a számtanban, negyedik órán a rajztanár a rajzban ugyanazt a kérdést taglalja s ugyanazt a szöveget, mint magyar nyelvi olvasmányt átvehetnék elem- zésileg a magyar órán, sőt stilusgyakorlatüag lefordíthatnák a latin órán latinra, a német órán németre, vagy akár görögre vagy franciára. Ä stilus kedvéért is, meg a dolog értelmének a mélyítéséért is. Ebből, hogy mi haszon származna a dolog tudásán kívül, szinte mondani is alig kell, de megmondom, nehogy éppen a matematikai előadások és értekezések hibájába essem, melyek akkor válnak rendesen értelmetlenekké, homályosabbakká, midőn az előadó azt a szót használja: innen világos; vagy ebből kézzelfoghatólag következik. Ä tárgy ilyszerű kezelésénél eme hasznok származnának: a tanuló lelke megterhelve nem lenne, másnapra akármelyik tárgyból készülne, egy tárgyból való tanulással is a többi tárgyak bizonyos részé-
