Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1900

6

AZ ASZÓDI EV. ALGYMNASIUM TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA.

kodnak, hanem belevonják működésök körébe az egyszerű polgárokat is, kezet fognak velők, hogy tanítsák, buzdítsák s a közművelődés előmozdításának munkájában részesekké tegyék őket. S minden működésükben a tiszta magyar hazafi- ság szent alapján indulnak el. Podmaniczky Lajos br. már 1835-ben buzdítással s adománynyal iparkodik előmozdítani, hogy a templomiján évenként 12 magyar szónoklat tartassák. Fiú vagy unokaöcs az elődnek áldozatkészségét családi örökségnek tekinti, jegyzőkönyveink minden lapja minden időben a Podmaniczkyak dicső tetteit hirdeti; iskolánk történetében a Podmaniczky Lajos, Frigyes és különösen az Armin, Géza és Levente bárók tetteit. És most is, százados létünk határán állva, tévedező szemünk reménynyel nyugszik meg a Podmaniczkyak alakjain; ha van lehetőség, a mely kínzó hányattatásunkból biztos révpartra vezet: az ő vezérségöknek irány-tűje az!

Gymnasiumunk történetének megírásában kizárólag helyi forrásokból merítettem: az egyházi és gymnasiumi levéltár okirataiból.2

2 A források közt első helyen említem meg: 1. az egyház régi iktató könyvét „Protocollum Eccl. Ev. Aszodiensis“. Tartalmazza az egyházi gyűlések jegyzőkönyveit s a politikai hatóság vallásügyi rendeletéit az 1798 — 1827. évig terjedő időközre vonatkozólag, továbbá az 1798. aug. 15-én Aszódon végzett superinten- densi egyházlátogatás jegyzőkönyvét.

2. Az újabb iktatókönyv a köriratok lemásolására. Ez tartalmazza az 1880 szept. 11 és 12-iki superintendensi canonica visitatio jegyzőkönyvét is. E jegyzőkönyv Moravcsik Mihály lelkész tollából folyt, kilencz ivet meghaladó terjedelemben pontosan és részletesen ismerteti az egyház és gymnasium állapotát. Összeállítja a gymnasiumi tanárok névsorát is, a melyből azonban Juhász Ferencz, az 1857/58-ban itt működött Galli Tóbiás és Szodoray Sándor neve hiányzik.

3. Az egyházi (köz-, presbyteri és 1871 aug. 14-éig az iskolai bizottsági) gyűlések jegyzőkönyve (2 kötetben), a melyben az 1844—1846-ig terjedő időszakra vonatkozó följegyzések hiányoznak, máskülönben teljes. Az első gyűlések jegyzőkönyvei (1828—1840 jan. 6.) párhuzamosan tót és német nyelven vannak vezetve, a későbbiek kizárólag magyarul.

4. Az iskolai bizottság üléseinek külön jegyzőkönyve (1871 aug. 14-töl). Jegyezték Plachy Bertalan szolgabiró, Csengey Gusztáv, Micsinay János, Sramkó Mihály gymn. tanárok, Bencsik József ügyvéd és Weisz Lajos, aszódvárosi főjegyző, mint isk. biz. jegyzők.

5. Az egyházi számadások könyve „Liber neo-ereetus, continens varios pro- ventuum et erogationum Eccl. Aszodiensis computus. In Anno 1739. inchoatus. A számadások eleinte évenként, később 10 évi eredmény összefoglalásával latin