Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1900

AZ ASZÓDI EV. ALGYMNASIUM TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA.

7

A gymnasium alakulásának éve pontosan nem határozható meg. Az 1798. évi augusztus 15-én Aszódon tett supe- rintendensi egyházi látogatás jegyzőkönyvében akadtak eddig az első nyomra. A jegyzőkönyv a IV. pont alatt a „Schola latina“-t tárgyalja, melynek tanára, Kádassy József akkor már 11 év óta működött az intézetnél. Ennélfogva a bizonyos létezés első évéül 1787-et vették föl. De ennél egy évvel előbbre mehetünk. Az egyházi számadások könyvében (lásd 2. jegyzet 5. pontját) az 1786-ik évre vonatkozólag ezt találjuk:

nyelven vannak e könyvbe bevezetve. E „Liber“ adataiból világlik ki, hogy a gymnasium már 1786-ban is fönnállóit; míg történetének eddigi nyomozói csak 1787-ig tudtak visszamenni.

6. A gymnasium anyakönyvei (fölvételi és érdemsorozati naplók 5 kötetben). Ezek között legérdekesebb és legegyetemesebb a legelső, a melyet Koren István vezetett: „Matricula Scholae Grammaticalis Aszodiensis. Ab Anno 1834-to“.

E matricula jegyezte föl 7 évben az elvégzett tananyagot, azután a tanulók érdemsorozatát, életkoruk, szülölielyök s atyjok polgári állásának megjelölésével 1838/34—1861/62 bezárólag; 4 éven át (1853—1856) a Bach korszak ministerialis és helytartósági oktatásügyi rendeletéit; tartalmazza továbbá a könyvtári kathalogust, a mely Koren távoztakor 120 műről szól és van benne könyvtári napló is a tanulók által olvasásra kivett könyvekről 1835—1842/43. Innen láthatjuk a Petőfi magántanulmányának irányát is. E részek mind latin nyelven vannak vezetve, a tanulók érdemsorozata 1841/42-ben kezdődik magyarul; a német eredetiben beiktatott szakaszának nincs külön czímirata, mintha ez is elárulná, hogy e rendeleteket nem szívesen, hanem a felső parancs kényszerítésére másolta a protestáns tanár.

Az érdekes auyakönyv pénztári jegyzékkel végződik. Ügy látszik, Koren büntetéspénzekböl az iskola apróbb szükségleteire pénzalapot akart teremteni, mert a matricula e részének czime: „Azon Pénznek számadása, melly az oskola dolgait pajzán rontó deákoktól szedetett ki“ és az első bevétellel (1834 május 5.) három diák, később ügyvéd és jeles pap, megbírságolásából került ki, a kik neveiket az iskola padjaira kivésvén, 33 krt fizettek; sőt a 6. tétel szerint M. a nevét csak „ki akarta vágni“, mégis fizetett 9 krt. A napló szerint később a tanulók önként is adakoztak iskolai szükségletekre; a napló föltünteti az iskolai olvasó könyvekre, földabroszokra stb. fordított kiadásokat s följegyzései az 1842/43 évvel végződnek.

7. A tanári értekezletek jegyzőkönyve. Kezdődik az 1871 aug. 29-én tartott üléssel. Vezették Sramkó Mihály, Csengey Gusztáv, Micsinay János, Brósz Károly, Osztroluczky Gyula, Sárkány Imre, Valentinyi Jenő, Gyöngyösy László, Zuberecz Pál és Beke Andor tanárok.

8. A gymnasiumi értesítők. Az elsőt Votisky Károly igazgató közli az 1867/68. évről. Az első értesítők terjedelme 1, a későbbieké 1'/» iv. Bővebbek az 1874/75-iki, melyben Csengey Gusztáv az aszódi Petöfi-emléktábla történetét mondja el és az 1886/87-iki, melyben Gyöngyösy László tanár sorolja elő a Petrovics- család aszódi életének nyomait s Petőfi fiatal korának aszódi emlékeit.