Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1900

10

AZ ASZÓDI EV. ALGYMNABIUM TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA.

legközelebbi hat utóda alatt is, a kikről a következő rövid és hézagos tudósítás maradt ránk:

Közvetlenül Kádassy után tanított (2) Chovan Sámuel (1803. máj. 1. — 1809.), (3) Scholtz József, a ki az egyházi gyűlés határozata értelmében először vette föl a „professor“-i czímet, (1809-ben egy fél évig), halála után (4) Schwaidl József (1810-ben), (5) Holéczy Mátyás (1810. október 15. — 1816.), (6) Juhász Ferencz, a ki később Albertiben lett pap s kinek tanítványai voltak: Breznyik János sehneczi lyceumi igazgató, Blázy Lajos czeglédi, utóbb kiskőrösi lelkész, Kitka János legéndi pap, Kaszay János és Dér József aszódi gazdatiszt, majd a szerencsétlen szerencsés (7) Wallaszky, a ki sorsjáték útján 24,000 aranyforintot nyervén, a tanítással fölhagyott, de az nap, midőn a nyereményt fölvette, a lábát kitörte.

(8) Dianiska Ferencz 1831/32-ben tanított s utóbb csővári pap lett. Az iskola első föllendülése kilenczedik tanárának,

(9) Koren Istvánnak nevét örökíti meg.

Ez időszak tanítástervére vonatkozólag helyi adatokat nem találtam, de hogy a földrajztanítás mily helyes alapokon indult el Aszódon már ekkor is, arról érdekes tanúságot tesz intézetünk második tanárának Chovan Sámuelnek földrajzi tankönyve, a melyet kéziratban unokája Chovan Károly, a szarvasi ev. főgymnasium jeles tanára őriz és ismertetett meg velem. A kis könyv latin és német nyelven van írva. A geo- graphiának nominális definitiójával kezdődik s előadja, hogy a geographia 1. universalis, 2. specialis = chorographia,

3. specialissima = topographia. Ezután rögtön Aszód topo- graphiáját tárgyalja, ismerteti határát, házait, a lakosok foglalkozását, innen tér át a váczi járásra s ennek leírását is a Galga-völgy ével, Aszód környékével kezdi meg. Következik azután a Duna, Rákos völgye s csak azután a megye általános földrajza, ide van csatolva a még nem ismertetett három járás (processus): a kecsméti, soltlii, pilisi.