Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1900

AZ ASZÓDI EV. ALGYMNA8IUM TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA.

11

II.

A Koren iskolája.

Koren István végzett theologus, magán nevelősködés és a beszterczebányai iskolánál mintegy három hónapig elfoglalt tanításkodás után 1833-ban, 28 éves korában vette át az aszódi iskola vezetését, itt 23 évig jelesen működvén, a szarvasi főgymnasium választotta tanárának (1856-ban) s csak öt éve, hogy testi és szellemi erejének teljes birtokában nyugalomba lépett.

Aszódra érkezte idején a latin iskola tanárát sokféle egyházi teendő terhelte. Havonként egyszer németül és tótul kellett a templomban szónokolnia, továbbá minden communia alkalmával, ha az úrvacsorát a lelkész német nyelven szolgáltatta ki, tót hitszónoklatot kellett tartania és tót úrvacsora- osztáskor németet. Sőt 1834-ben az ikladi leányegyház templomot építvén, a magyar isteni tisztelet végzését — minden negyedik vasárnapon — ismét a latin iskola tanárára akarta bízni. Ennyi teendőt egy embernek lehetetlen volt elvégeznie, azért Koren, hogy minden idejét az iskolának szentelhesse, lemondott fizetésének ama részéről, 50 írtról, a melyet egyházi működéséért a Podmaniczky-családtól húzott s akkor az egyház az ikladi hitszónoklás kötelezettsége alól fölmentette s öreg lelkésze, Mikulás Dániel mellé külön segédlelkészt választott. A lelkész akadályoztatása esetén azonban még ezután is végzett egyházi functiókat.

Koren pontos tanár volt, először vezetett rendes anyakönyvet „Matrikulá“-t (lásd a 2. jegyzetet), a melynek adataiból az ő iskolája jobban kidomborodik előttünk a réginél.

Derék tanárunk egy nádfödeles földszintes házban, az első évben padlózatlan teremben tanított, a melynek falai különben azonosak voltak mostani gymnasiumi épületünk földszinti részének falaival s a melynek jobb szárnyában két terem volt iskolai czélra berendezve, a többi helyiség a tanár lakásául szolgált. Iskolája, a mely éppen az ő idejében vette föl a