Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1896

zetünket arra, hogy gyenge testi fejlettségű fővárosi gyermekek itt jó levegőhöz jussanak. Növendékeink száma az 1874—5. tanév óta rendesen meghaladja a százat. Több mint száz éves múlt áll a háta mögött és ez idő alatt a hazánk kiváló férfiakat nevelt; a sok közül kiemeljük nemzetünk nagy lantosát, Petőfi Sándort, ki három évig volt iskolánk növendéke. Hogy e három év mily hatással volt Petőfire, idézem Gyulai Pál pohárköszöntőjét melyet 1888. junius 27-én, gymnásiumunk száz éves ünnepén rendezett lakomán mondott :*) „Legyen szabad nekem is poharat emelnem a magy. tud. akadémia, Kisfaludi- és Petőfi-társaság nevében, a melyeknek képviselőiében jelentein meg itt Szana Tamás társammal.

Az iskolákat rokonságnál több, mondhatni szülői viszony fűzi az akadémiák- és irodalmi társasághoz. Kg)'- mást szülik és táplálják, ugyszólva föltételei egymásnak. A virágzó tanintézetek nagy befolyással vannak a tudomány és irodalom fejlődésére s a virágzó tudományos és irodalmi élet viszont visszahat a tanügy emelkedésére. Irodalomtörténetünk majd minden lapja tanúskodik erről, valamint arról is, hogy a protestáns tanintézetek jelentékeny szerepet játszottak a magyar tudományosság és irodalom fejlesztésében s nem egy kitűnő tudóssal, íróval és államférfiéval ajándékozták meg nemzetünket.

Az aszódi algymnasium is a maga szűk körében és csekély eszközeivel híven szolgálta a nemzeti műveltség ügyét, hatása szorosan összefonódott egy nagy magyar költő, Petőfi Sándor dicsőségével.

Az a három év melyet Petőfi ez i.-kolában töltőit, elhatározó befolyást gyakorolt egész életére. Mint szorgalmas és kitűnő tanulónak ez iskola tantermeiben kezdett

*) Ezen idézetet Petry Gyula volt aszódi, je’enleg nagyváradi főreáliskolai tanár följegyzése alapján közlöm.