Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1896
6 fejlődni szelleme, ez iskola könyvtárában ismerkedett meg böv-ebben a magyar, latin és német irodalommal s midőn kikerülve innen, iskoláról-iskolára hányódott s csakhamar elhagyva minden iskolát, korán az élet nagy iskolájába sodródott, az itt nyert miveltség alapján fejlődött tovább. A lángész gyorsabban, könnyebben és máskép tanul könyvekből és életből egyaránt, mint más közönséges halandó; hanem neki is szüksége van bizonyos alapra, a melyre építhessen. Áldás az aszódi algymnasiumra, mely Petőfinek megadta a/, alapot, áldás azon buzgó és derék hazafiak porára, a kik ezelőtt száz ével ez iskolát alapítva, a vidéknek egy műveltségi központot teremtettek. Adja Isten, hogy jelen nemzedék ősei példáján lelkesülve, ez intézetet a kor kívánalmaihoz képest emelje, erősítse, s az utódok száz év múlva még szebb múltra, még nagyobb emlékre tekinthessenek vissza. Az aszódi algymnasium virágzására emelhetem poharamat.“ Szerény iskolánkat tehát ha máskép nem, nemzeti kegyeletből fül kellene tartani. Hálás köszönetét mondunk közoktatásügyi kormányunknak, hogy most nyújtott segítségével megóvta a pusztulástól ezen iskolát, melynek nemcsak a megélhetésre, hanem a fölvirágoztatásra a múltban méh en gyökerező joga van. * , * ❖ Intézetünkben a tanulók be Íratása szeptember 1—6. napjain történt. A tanévet szeptember 7- én a gymnasium rajztermében a teljes tanári kar és az összes ifjúság jelenlétében nyitottuk meg, mely alkalommal az igazgató szorgalomra, munkára és jó magaviseletre buzdította az ifjúságot. A re ides tanítás szeptember 7-én kezdődött és a rendes szünetek kivételével június 12-ig szakadatlanul folyt.
