Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 32. (Budapest, 2018)

Edit DARABOS: Blomstermarmor, klistermarmor. Modern Danish endpapers in the collection of the Museum of Applied Arts

pontja kétségkívül az 1899-1905 közötti időszak volt.

A tanulmányban bemutatott festett előzéklapok szintén e két módszerrel készültek, azonban mindkét technika vonatkozásában újdonságot is hoztak. Anker Kyster márványozott lapjain az Európában ismeretlen, Törökországban hagyományos hatip ebru technikát alkalmazta, melyet leggyakoribb motívumáról blomstermar- mornak, virágos márványozásnak nevezett el. A tanulmány felidézi a korabeli szaksajtóban lefolyt „szerzői vitát”, amely a technika európai innovátorának kiléte körül bontakozott ki. A vita — melyben Julius Maier-Graefe is megszólalt — Otto Eckmann grafikus és festő, a német Jugendstil meghatározó személyisége javára dőlt el. A korabeli kiállítások elemzése viszont a két művész, Kyster és Eckmann párhuzamos munkáját valószínűsíti. Tapasztalt papírmárványozóként ugyanis Kyster kiforrott mintarendszerű, technikailag tökéletes lapokkal jelentkezett, míg Otto Eckmann lapjai izgalmas formai kísérletek, melyek - ellentétben Kyster lapjaival — feltehetően elsősorban nem könyvművészeti felhasználásra készültek.

A Budapestre került keményítős papírok vonatkozásában Thorvald Bindesboll neve merülhet fel alkotóként. A koppenhágai Designmuseum Denmarkban megtalálható szignált lapok azt bizonyítják, hogy B indes boll - több esetben Kysterrel együtt — valóban készített keményítős festésű lapokat. A technikából adódóan a két művésznek egy időben kellett dolgoznia; a közösen készített koppenhágai lapokat látva egymásra való kölcsönhatásuk nem megkérdőjelezhető. Kyster számos lapja a hagyományos 18. századi keményítős festésű lapok modern adaptációja, Bindesboll azonban festői megnyilvánulásként kezelte a technikát, mai szemmel is meglepő esztétikai élményt nyújtva.

A budapesti modern dán előzéklapok magas száma, változatos tematikája egyedülálló, de nem csak emiatt fontos dokumentumai a 1890-es évek végén megúj- hodó műfajnak. A lapok - melyeket nem csupán könyvkötők, hanem neves festők, grafikusok, iparművészek sora készített - mára kikerültek a tárgyalt korszak ipar- művészeti kontextusából, jóllehet a műfajok felett átívelő, közös esztétikai törekvések és más tárgytípusokkal való kapcsolatok ezeken a lapokon is tetten érhetők. A tárgyalt időszakban a műfaj és az iparművészet több ága szoros, egymást ihlető kapcsolatban állt, melynek megvilágítására a dán művészek kiváló példát szolgáltatnak, ezért műveik közrebocsátása lényeges adalék lehet a műfaj megítéléséhez.

82