Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 32. (Budapest, 2018)

Piroska NOVÁK: On the porcelain designer career of Éva Ambrus

Porcelángyár nagyipari, gépesített, részben automatizált gyártási feltételeivel. A bíráló- bizottság a teljes étkészlet kategóriában Ambrus Éva Bella jeligés szervizének ítélte oda az első díjat, amelyet 1975-től Bella-207 néven hoztak forgalomba (ltsz. 77.5.23.1. és 87.103.26.1., valamint a 78.200.1-22. és 88.386.1-14. főszámok alatt). 1972 decemberében indult Magyaror­szágon a paneles technológiával épült ház­gyári típuslakások szűkre szabott konyhái­nak élhetőbbé tételét célzó Házgyári kony­haprogram. A több tudományterület szak­embereinek munkáját összefogó program holisztikus tervezési szemlélettel közelített a megoldandó problémához. A közremű­ködő gyárak sorában szerepelt az Alföldi Porcelángyár is, amelynek tervezői kollek­tíváját Ambrus Éva vezette. Az általa terve­zett Házgyári edénycsalád 1974-75-ben készült el, prototípust gyártottak le belőle (ltsz. 87.103.1-25. és 87.104.1-8. főszámok alatt), melyet 1975 őszén mutattak be a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron (BNV). A Házgyári konyhaprogram tervezési metódusával közel azonos módon született meg 1976-77-ben Ambrus Éva vitathatat­lanul legsikeresebb, ma is gyártott és for­galmazott, a köznyelvben „menza-készlet­ként” ismert szervize: az UNISET-212 (ltsz. 79.219.1-69. főszámok alatt). A szerviz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által meghirdetett értékelemzési pályázatra készült, a formatervezőt, műszaki, gazdasá­gi és kereskedelmi szakembereket egyesítő „értékelemző team” munkájaként. Maga az értékelemzés módszere azt jelentette, hogy megtervezték és pontosan kiszámolták a készlethez tartozó valamennyi tárgy költ­séghatékony előállításának feltételeit. Az UNISET-212 vendéglátóipari kész­let a rendszerelvű tervezés kiváló és szem­léletes példája: több funkció ellátására is alkalmas darabjai egymással jól kombinál­hatok, biztonságosan egymásba rakhatók, sorolhatók, megkönnyítve mindezzel a tá­rolást, a szállítást, a terítést és az asztalok leszedését is. Az ergonomikus használatot biztosító tárgyak sérülékeny, fokozottabb használatnak kitett pontjain az anyag vas­tagabb, így csökkentve a csorbulások, töré­sek lehetőségét. Az UNISET-212 készlet rendkívül sikeresnek, a vendéglátóiparban és a közétkeztetésben egyeduralkodónak bizonyult, emellett gyakran használták csa­ládi asztalokon is. Töretlen sikerét jól mu­tatja, hogy egyes darabjait az 1999-től a francia Guy Degrenne S.A. kizárólagos tulajdonában lévő Alföld Edénygyár Zrt. - az egykori Alföldi Porcelángyár edény gyáregysége - napjainkban is forgalmazza, mert még mindig van rájuk kereslet. Az Alföldi Porcelángyár az 1980-as évektől egyre több, komoly tervezői mun­kát nem igénylő külföldi bérmunkát vállalt, így Ambrus Évának egyre kevesebb szak­mai feladat jutott: az évtized elején terve­zett készleteiből csupán prototípusok ké­szültek (ltsz. 97.146.1-27. főszámok alatt). Részben ez a tény, részben pedig az egész tervezői pályafutását végigkísérő és a kor­szakra jellemző kényszerű névtelenség sar­kallta Ambrus Évát arra, hogy 1984-ben befejezze munkáját az Alföldi Porcelán- gyárban és szabadúszó tervezőként dol­gozzon tovább Budapesten. Ambrus Éva gyári tervezői munkássá­gának produktumai a magyar designtörté­net jelentős és mértékadó alkotásai, melyek a jövő designerei előtt is követendő példa­ként álló elhivatott, felkészült, racionális, komplex és számos vonatkozásban úttörő tervezői szemléletről vallanak. Ambrus Éva Bella-207 és az UNISET-212 készletei egy korszak meghatározó és emblematikus tárgylenyomatai. 120

Next

/
Thumbnails
Contents