Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 30. (Budapest, 2016)

Szilveszter TERDIK: “Athonite” Miniature Carvings at the Museum of Applied Arts

ján az ezüstkeret a 17. században készülhetett, talán Konstantinápolyban. A másik kereszt fémfoglalat nélkül, a biztonságos szállítást lehetővé tévő - feltételezhetően egykorú - fatokjában került a gyűjteménybe, szintén 17. századi munka lehet.

A gyűjteményben több, különböző formájú (levél alakú, diptichon, medalion) enkolpion is található. Az egyik diptichon formájú; belül két levél formájú, áttört puszpángfaragványt rejt, amelyek az Átho- szon készülhettek a 18. század első felében. Az ezüstfoglalaton szláv feliratok és az 1751-es évszám olvasható, ukrán vagy inkább orosz munka lehet. A nagyméretű enkolpionokat a bizánci püspökök rangjelzéseihez tartozó panagiának tekinthetjük. Az egyik téglalap alakú, Jessze-fával övezett Örömhírvételt ábrázoló darab fémfoglalata míves, hátoldalát, keretét vésett levélmotívumok díszítik. A faragványt óvó üveg és a hátteret adó vörös textil eredeti. Különleges darab az a 16 ágú csillag alakú panagia is, amely eredeti fatokban, fémkeret nélkül maradt fenn. A két különálló faragványt eredetileg egy kétoldalas panagiának szánhatták, de akár diptichonként is bekeretezhették volna, amire szintén van

példa. Anyaga miatt is figyelemre méltó a két oldalán faragott, szaruból készült panagia, amelyet evangéliumi jelenetek díszítenek, az Áthosz-hegyen, a 18. században készülhetett. A panagiarionokat egy darab képviseli a gyűjteményben. A nyolcszögletű, tányérszerű faragványnak eredetileg egy méretben és formában egyező párdarabja is lehetett, amellyel össze lehetett csukni.

Egyedülálló az eucharisztia őrzésére szolgáló, templom formájú, görög felirata alapján egy Nifón (?) nevű szerzetes művének tekinthető artophorion (17. század). Teteje levehető, belül vörös textillel bélelték, egyik oldalán és a főhomlokzatán kis ajtó nyílik, utóbbi szárnya elveszett. Főhomlokzatát többek között a Deészisz és az Orömhírvétel díszíti, az oldalfalain a passió és egyéb jelenetek láthatók.

V an még kétútiikonisa gyűj teményben. Az egyik a 19. század elején, szerb területen készült, ezüstkerete későbbi. A másik diptichon, faragványai szaruból vannak, s talán Novgorodban, a 16. században faragták, ahol nem sokkal később aranyozott ezüst, filigrános keretbe foglalták a két táblát.

78