Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 28. (Budapest, 2012)

Ildikó PANDUR: Links between the Oeuvres of Ödön Lechner and Gyula Jungfer

KAPCSOLÓDÁSOK LECHNER ÖDÖN ÉS JUNGFER GYULA ÉLETMŰVÉBEN LECHNER ÖDÖN MŰLAPTÁROLÓ KOVÁCSOLTVAS ASZTAL TERVE ÖSSZEGZÉS Az Iparművészeti Múzeum Adattárában a közelmúltban került elő Lechner Ödönnek egy eddig ismeretlen, műlapok bemutatására szolgáló, kovácsoltvas lábakon álló, üvegezett tárló terve. Az építész és a tervet kivitelező műlakatos, Jungfer Gyula eddigi ismereteink szerint meglehetősen laza szakmai kapcsolata, ha nem is az építészeti vasmunkák területén, ezzel valamelyest szorosabbra fűzhető. Ugyanakkor Jungfer Gyula és Pulszky Károly között is szorosabb munkakapcsolatot feltételez. Lechner Ödönt Pulszky Károly 1892ben kérte föl „az Országos Képtár részére" egy speciális, műlapok kiállítására szolgáló vasasztal megtervezésére. A száztíz tárló kivitelezésére Jungfer Gyulával kötöttek szerződést a következő évben. Az 1895. december l-ig két részletben leszállított Lechner-Jungfer féle kiállítási vasasztalok megrendelése - a kivitelezés dátumából is sejthetően - bizonyára az 1896. évi millennium reprezentációjával függött össze, annak 1890-ben megkezdődött általános előkészületeivel lehet kapcsolatos. Erre utal az is, hogy a tárlók költségeinek első részletét az 1890. évi állami költségvetés átmeneti kiadásai közé illesztették. A mára elveszett vagy lappangó kovácsoltvas tárlók további sorsáról elsősorban pénzügyi jellegű források tudósítanak. Ezek a másodlagosnak tűnő adatok gyűjteménytörténeti kutatásokhoz is igen fontos részletekkel szolgálhatnak. A Lechner-féle kovácsoltvas tárlókat Pulszky, egy személyben az Országos Képtár és a Történelmi Képcsarnok igazgatója rendelte meg - ugyanilyen sorrendben szolgálták a tárlók is a két gyűjtemény anyagának bemutatását. Az 1871-ben megalakított Országos Képtár bemutató helyiségeit a tárlók készítésekor a Magyar Tudományos Akadémia néhány terme szolgáltatta. Az 1884-ben létrejött Történelmi Képcsarnok mintegy ötszáz festményt, metszetet, szobrot magába foglaló első kiállítását a Várkert Bazárban helyezték el, ahonnan 1894-ben a helyszűke és a nedves környezet miatt az 1885. évi országos kiállítás egykori épületeibe - részben a képzőművészeti, részben az 1885 óta bedeszkázott királypavilonba - költöztették át. (A műtárgyak védelmében a királypavilonhoz készítendő új nyílászáró vasrácsok ügyében Pulszky Jungfer Gyulát kérte föl, aki részletes megbeszéléseket követően saját tervet és költségvetést készített.) A közelgő millenniumi rendezvény miatt azonban a kiállításnak már 1895-ben tovább - az Országos Képtárnak is helyet adó Akadémia épületébe kellett költöznie. A Szépművészeti Múzeum épületének 1906. év végi hivatalos megnyitása után a Történelmi Képcsarnok anyaga is előkerült a raktárakból. Új állandó kiállítása az Akadémián, a Szépművészetibe átszállított Országos Képtár megüresedett helyiségeiben nyílt meg 1907-ben. A tízezernél is több 108