Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 27. (Budapest, 2009)

Lilla TOMPOS: „... Száztíz szál sinor húsz gombra."

bőr, majc vagy textil alapjára az ötvös készítette el a kövekkel kirakott, boglárokból álló, csatos „ékszereket", amelyeknek török és magyar változatát egyaránt kedvelték. Bár Esterházy Pál ruhatárában többről is olvashatunk, kincstárából egyetlen darab maradt ránk. A szűkszavú leírást kiegészíthetjük a tárgy segítségével, és minden jellemzőjét meghatározhatjuk: a húzott, aranyozott ezüstdróttal, azaz skófiummal átszőtt textil alapot nagy ékköves rozettákkal és vésett virágszálakkal ékített tizenhárom négyzetes taggal díszítették." Bársonyból, nemesfémmel átszőtt textíliából készült, gyöngyökkel, fonallal kihímzett 7. Ismeretlen mester: Esterházy Miklós nádor, 1645 (Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Itsz. 36) övek sokféleségéről árulkodik Esterházy Pál 1685-ben kelt leltára: vörös, meggyszín, királyszín, testszín sárga bársony, selyemszövet, vont arany vagy vont ezüst alapjukat gyöngyéi. Majcos pártaöv (Magyar Nemzeti Múzeum) 113