Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

Új szerzemények

Mag.: 30,5 cm (a figura); 6,4 cm (a tető­cserép); H: 22,2 cm Ltsz.: 95.66 Vétel Triznya Józseftől Fején két rövid szarv, homloka fölött kopo­nyával díszített fejpánt. Grimaszba ránduló arc­cal, felhúzott szemöldökkel, fülét fülbevalóval díszítették. Mezítelen felsőtestét egy vállára vetett, elöl összefogott kendő borítja. Térdig érő, derekán megkötött nadrágot visel. Karján és lábán páncélt hord. Egyik lábán fekete bo­kacsizma, a másikon bokaperec. Két lába kö­zött felhőn támaszkodik, kezeit csípőre teszi. Analógiák: China. Eine Wiege der Welt­kultur. 5000 Jahre Erfindungen und Entdeckun­gen. Verlag Philipp von Zabern, Mainz, 1994. Pis. 66., 67. Chinesische Baukeramik. Dachreiter und Schmuckziegel. Museum für Kunsthandverk, Kleine Hefte 23, Frankfurt am Main Kat. Nr. 15, 16, 17, 18 (Fajcsák Györgyi) 2. Indiai sátor lapok Az észak-indiai Mughal-dinasztia uralko­dása alatt - az udvar vándorló jellege miatt ­a sátorlapok (kanát) fontos szerepet jászottak a belső terek díszítésében. Egyenként vagy ismétlődő mintájú sorokká összevarrva hor­dozható térelválasztó elemekként szolgáltak vadászatok alkalmával a sátrakban, és ottho­nosabbá, melegebbé tették a paloták oszlo­pos csarnokait, ahol az udvar ellenőrző kör­útjai során megszállt. A sátorlapok rend­szerint bársonyból készültek, amelyre vagy gumiarábikummal rögzítették a vékony arany­lemezből sablonnal kivágott mintát, vagy aranyfestést alkalmaztak. Hasonló textíliák a londoni Victoria and Albert Museum és az ahmedabadi (India) Calico Museum gyűjte­ményében találhatók. a) Sátorlap (kanát) Bársony, laparany, arany festés Észak-India, Mughal-korszak, XVII. szá­zad második fele 170x235 cm

Next

/
Thumbnails
Contents