Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

GERELYES Ibolya: Oszmán-török dísztőrök az Esterházy-gyűjteményből

GERELYES IBOLYA OSZMÁN-TÖRÖK DÍSZTŐRÖK AZ ESTERHÁZY-GYŰJTEMÉNYBŐL A fraknói Esterházy-kincstár 1721-1725. között felvett leltárában „Almárium Sub Numéris 5 et 6 Nro 8." alatt a következő tétel olvasható: „Két török, tiszta aranyban foglalt, rubintal és turkissel ékesített tokokban levő késsék."

1 A két tőrt 1923 óta az Iparművészeti Múzeum Esterházy-gyűjteménye őrzi.

2 A reánk maradt családtörténeti adatok, illetve a XVII. századi inventáriumok alapján bizonyosnak látszik, hogy e két tárgy hosszú utat járt be, míg a minden bizonnyal Konstantinápolyban működő oszmán-török ötvös műhelyéből magyar földre, nevezetesen Erdélybe, Bethlen Gábor fejedelem (1613-1629) kincstárába, majd onnan ajándékként, örökségként, hozományként családból családba vándorolva 1655-ben, Esterházy Pálnak Esterházy Orsolyával kötött házassága révén a fraknói kincstárba került.

3 Az egyik tőr markolata, keresztvasa és hüvelye famagra applikált domborított, poncolt és vésett aranyozott ezüstlemez.

4 A hüvely előlapját poncolt alapon domborított, vésett, lótusz-virágos, sás-leveles, rozettás díszítés borítja. Ebből a háttérből emelkednek ki a három függőleges sorban futó, nyolcszirmú rozettát formázó, rátett foglalatban ülő ékkövek: váltakozva rubinok és smaragdok. A középső sor két rubin és egy smaragdköve utólagos pótlás. A hüvely kis, kettős kónikus, gerezdéit kúpban végződik, végén türkizkővel. ( 1. kép) A hüvely hátlapját poncolt háttérből kissé kiemelkedő, domborított lótusz-virágos, sás-leveles, indás díszítés borítja. A díszítés alapját alkotó indázatot ovális kartusokba, illetve fél-kartusokba rendezték. A hüvely felső harmadában kis felfüggesztő-karika látható. (2. kép) A tőr aláhajló keresztvasa préselt, domborított aranyozott ezüstlemez, az aláhajló sárkányfejek stilizált, absztrakt változata, amely jelen esetben inkább két aláhajló levelet mintáz. Előoldalán, a hüvely előlapjához hasonló, a poncolt háttérből kissé kiemelkedő, domborított, lótusz-virágos, sás-leveles, indás díszítés látható. A keresztvas közepén, magasan kiemelkedő, nyolcszirmú, rozetta alakú, rátett foglalatban türkizkő van, tőle jobbra egy négyszögletes smaragd, balra a kő hiányzik. Felette és alatta egy-egy sorban 3-3 rubinkő, hasonló alakú foglalatokban. Az aláhajló szárakat ugyancsak rubinkövek díszítik, a bal oldalon kettő hiányzik. A keresztvas oldalán és hátlapján a hüvely hátlapjával megegyező díszítés látható, azzal az eltéréssel, hogy a hátlapon az indázat ovális helyett nyolc-karéjos kartust alkot. A tőr markolata ugyancsak préselt, domborított, aranyozott ezüstlemez, elő- és hátoldala egyforma. A poncolt háttérből csak enyhén emelkedik ki a hegyes végű, ovális kartusokba rendezett indázat, amelynek közeit domborított lótusz-virágok, sás-levelek, valamint rozetta alakú tokos ékkő foglalatok töltik ki. A hüvely és a keresztvas ékkő foglalataival ellentétben a markolat foglalatainak csak felső, közvetlenül a követ körülölelő gallérja emelkedik ki a háttérből. A befoglalt kövek rubinok, illetve váltakozva smaragdok és türkizek. Egyes helyeken jól látható, hogy a jelenlegi kő durván beillesztett utólagos pótlás. A kétélű, középen áttört díszű acélpenge előlapjának alsó és felső részét arannyal tausírozott lótusz-virágok, rozetták és sás-levelek díszítik. Az áttört minta két oldalán, ugyancsak