Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

NAGY Ildikó: Hagyományos koreai ruhadísz a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum koreai gyűjteményében

jellegzetes, színpompás dísze volt, egyszerűbb változata a köznapi női viseleten is megtalál­ható. Az egyágú (dán-dzák) norige általában mindennapi viseletre készült, egy vagy két füg­gődísszel, például kis illatszeres szelencével (kákhjáng norige) vagy a közkedvelt pillangó­dísszel (nábi norige), hímzett vagy nemesebb anyagból készült kivitelben. A lepke és az élő környezetből vett más díszítőmotívumok meg­feleltek a kor szépségeszményének, amely a tiszta szépséget a természetből merítette, és a mesterkéltségtől mentes életszemléletet tekin­tette lényegesnek, a konfuciánus eszmékkel össz­hangban. 10 A háromágú (szám-dzák) norige díszesebb vagy egyszerűbb változatban készült. A dísze­sebb kompozíciót korall, nefrit, malachit, igaz­gyöngy, illetve aranyozott díszítőelemekből, velük harmonizáló olivazöld, piros és mélykék, pillangó mintázatú fonatolt függesztő ágakból, háromsorosan kötegelt rojtokból, valamint len­cse formájú függesztő gombból állították össze. A háromágú norige egyszerűbb, de igen tetsze­tős változatán áganként egy-egy hímzett dene­vér a függődísz. Ágai rojtkötegek helyett páros selyemzsinórokban végződnek, amelyek fona­tolt lótuszrügy alakzatból indulnak ki. A három denevér is a hosszú élet szerencsekívánságra utal." Az ötágú (o-dzák) norigék az udvari díszöl­tözékekhez készültek. Egy fennmaradt változat az egyik 19. századi szertartási női öltözék ki­egészítője volt. Ennek ágain ezüst- és tűzzománc bevonatú, féldrágakövekkel ékesített díszek függtek: tigriskarom és maszk, fogvájótartó, pil­langódísz, szőlőfürt, továbbá sárkányfej-figura és miniatűr szekerce, amely az uralkodói jel­képek közé tartozott. Az ágak fonatolt díszei végtelen csomó alakzatot mutatnak (ez a nyolc buddhista szerencsejel egyike). Az ágak és a dús rojtok karakterisztikus, élénk színei (kar­mazsinpiros, aranysárga, ismét karmazsinpiros, mélyzöld és kobaltkék) szemet gyönyörködtető szín- és díszítménykompozíciót adnak a függő­díszek színeivel, a türkizzel, kékeszölddel, arany­sárgával, ezüsttel, korallal és kevés élénkpiros­sal együtt. 12 A norige kedvelt ajándéktárgyul is szolgált: ajándékozták menyasszonynak, barátnők egy­másnak, és szimbolikus célzattal, mikor egy ha­jadont és egy ifjút egymásnak szántak. Múzeumunk koreai gyűjteménye is őriz egy ritka, szép, régi függődíszkompozíciót, amely­nek érdekessége, hogy - a gyakoribb egy-, há­rom- és ötágú norigékkel ellentétben - négy ága van (elnevezése ágainak száma szerint: szá­dzák norige). 13 Díszöltözék kelléke lehetett. A jade, korall, malachit, illetve ötvösműves dí­szeket hordozó ágak színes selyemzsinórból készültek, hármas tagolódású, fonatolt végte­lencsomó-mintával. Az ágak dús rojtkötegek­ben végződnek. Egy-egy rojtköteg tizenöt zárt­végű kettős selyemzsinórból áll, végük köze­lében mindegyiket vékony rátekert fémszál szorítja le. Mindegyik ág más színű. Az aranysárga ágon világos tónusú szétnyit­ható hatszögletes jadehasáb van, a nyitás men­tén aranyozott rézfoglalattal és jogarvég alakú pálcaszerű taggal; felületén kis krizantémrelief. A pálcatagon lévő karikával kapcsolódik a vég­telen csomó fonatába. Fogvájó vagy fültisztító pálcikákat tartottak benne. A következő ág élénkzöld színű. A végtelen csomó mintázatába kapcsolt jadedísz téglatest alakú, világos színű, faragása áttört, sarkai fi­noman íveltek. Két legnagyobb lapján egymás­sal szemben az áttört motívumok - szarka és szilvavirág - az erkölcsi tisztaság szimbólumai. Három keskenyebb oldalán (felül és kétoldalt) virág-levél motívumok vannak, kis vésett vona­lakkal. Alsó lapja díszítetlen, a belefúrt kis lyu­kon át kapcsolódik hozzá a rojtköteg. Belsejébe piros színű nedvszívó anyagot helyeztek, mely valószínűleg illatszert tartalmazott. A harmadik ág halványzöld színű végtelen csomójához négyes elágazású koralldísz kap­csolódik. Ennek anyaga igen sima és szép fé­nyű (egyik ága hiányos). Foglalata sárkányfej alakú, aranyozott vörösrézből készült. A sár­kány fülének belső részét és fekete pontsze­meinek kontúrját pirosra festették. Mivel a sár­kány az uralkodó szimbóluma volt, a sárkányos díszítmény használata csak az előkelőket illette meg - ebből következik, hogy a ruhadísz vala­mely előkelőség tulajdona lehetett. A negyedik ág ciklámen-rózsaszínű (bril-

Next

/
Thumbnails
Contents