Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

NAGY Ildikó: Hagyományos koreai ruhadísz a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum koreai gyűjteményében

lant-rose), végtelen csomójának alsó és felső tagjához is egy-egy jadepillangót erősítettek ka­rikával. A világos tónusú jadepillangó - a hosszú élet szimbóluma - áttört faragású: csápjainál egy-egy, szárnyainál két-két áttörés. A jade lep­ketest hátsó oldalának foglalata aranyozott vö­rösrézből plasztikusan kidolgozott fej-tor-pot­roh imitáció, mely felületén rovátkolt és gerez­déit. A lepketest elülső oldalán stilizált díszítő­elemek kompozíciója látható. Ezeket különbö­ző ötvöstechnikákkal készült díszek és féldrá­gaköves rátétek gazdagítják. A lepketest elülső oldala a hátoldal foglalatával összekapcsolt. A pil­langó feje jogarvég alakú (a zsu-ji vagy szeren­csejogar uralkodói jelkép és szerencseszimbó­lum), a középső tag, a tor, szövet alapra erősí­tett korall, a potroh pedig sötétzöld, domború malachitkő. A szárny finom erezetét stilizált dí­szítmények veszik körül: a hosszú életet jelké­pező jellegzetes gombamotívum, filigrán tech­nikával kidolgozott, áttört szirmú krizantémok (szintén az erkölcsi tisztaság szimbólumai), to­vábbá levelek - poncolt, trébelt megmunkálás­sal és kékeszöld tűzzománcozással. A felső pillangó torrészét imitáló korallbetét és a fejet a hátsó foglalathoz kapcsoló összekö­tő elem hiányzik, és az összekapcsolás az alsó részen szétvált. Az egész kompozíció függesztő eleme egy ezüstből készült pillangó alakú gomb, a hátol­dalán U alakú függesztő kapoccsal. Az utóbbin átfűzték a norige mind a négy ágának zsinórját, és vele lehetett az egész kompozíciót a díszöl­tözék övére erősíteni. A pillangó felülete kobalt­kék, türkiz és sárgásbarna színű, áttetsző üveg­mázzal van bevonva. Az ötvösműves díszítmények vörösrézből készültek, ezeket ezüstréteggel vonták be, és efölé került a tűzaranyozással készült aranybe­vonat. 14 A gyűjteményünkben őrzött négyágú nori­ge, a régebbi készítmények egyik reprezentatív és rendhagyó darabja - kisebb hiányai ellenére - esztétikai kvalitásaiban megbecsülendő érté­ket képvisel. Keletkezési idejét nem könnyű fölbecsülni. A kompozíció színes selyemszálaiból színana­lízis készült. A vizsgálat kimutatta, hogy a se­lyemfonalakat szintetikus festékekkel festették. Ezek közül a színek közül szembetűnő a ciklá­men-rózsaszín, melynek használata egybeesik a szintetikus festékek elterjedésével, mely a 19. század utolsó periódusára tehető. Ebből követ­kezően a selyem díszítőtagok ez időszakban készülhettek. Az egyes függődíszek a faragvá­nyokkal és ötvösmunkákkal valamivel koráb­biak is lehetnek. Ezen tényeket figyelembe vé­ve, a ruhadísz valószínűleg a 19. század utolsó negyedében nyerhette el mai formáját. Ezt tá­masztják alá a publikált tárgyak adatai az alább felsorolt művekben és régi könyvillusztrációk. Ezek közül itt csak Sin Jun-bok (1758-?) Fiatal szépségei ábrázoló portréját emelem ki. Ezen a 18. század második feléből való képen az ifjú hölgy ruhájának elején három kristálygömb függődísszel ékített egyágú (dán-dzák) norige látható. 15 A kutatást megnehezíti, hogy tárgyi emlé­kek tekintetében a koreai viselettörténet kuta­tása főként csak múlt századi gyér anyagra tud támaszkodni, mivel kevés viseleti relikvia ma­radt fenn a korábbi időkből, melyeket régi sí­rokban tártak fel. Másrészt a díszített öltözeti darabokat sem tekintették művészi produktu­moknak, csak használati tárgyaknak, és a több­ségük az enyészeté lett. A fennmaradt tárgyak értékét és jelentőségét a közelmúlt rendszerező koreai kutatása ismerte fel, és végez a koreai viselettörténet körében is feldolgozó, a tárgyi emlékeket megőrző és bemutató tevékenysé­get. Koreai szerzőknek a közelmúltban publi­kált viselettörténeti munkáira tudtam tehát tá­maszkodni: Küm Gi-szuk koreai nyelven írt szin­tézisére, Pek Jang-dzá átfogó viselettörténeti munkájára és Csan Gjang-hwá művére, Korea kultúrkincseinek gyűjteményére.

Next

/
Thumbnails
Contents