Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

SZILÁGYI András: Az Esterházy-gyűjtemény 15. századi ötvösművei és a Mátyás-tradíció

JEGYZETEK 1. Libellus Elegáns Galcoü Mártii ... Sigismundi Tordae ...editus. Viennae, 1563. Vö: Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár (ezután: RMK) III. (1896) Nr. 505. 2. RMK n. Nr. 97, illetve RMK III. Nr. 570. A magyarországi késő-humanista Mátyás-kultuszhoz vö: Ágnes Riíoók-Szalay: Die Geburt der ungarischen Nationalliteratur im Zeichen der MatthiasTradition. In: Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541. Kiállításkatalógus (Schallahurg, 1982 május-november) Bécs, 1982. 120-126. o. (További irodalommal). 3. Király Erzsebet fordítása. Közölve: Humanista történetírók. Válogatta, szerkesztette Kulcsai- Péter. Budapest, 1977. 32-34.0. 4. Az egykor a gyulafehérvári Batthyáneum leváltárában őrzött eredeti kéziratot közli Szabó Károly: Ezüstneműek és drágaságok összeírása a XVI. századból. Századok 12 (1877) 549. o, annak e részletét idézi Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában (ezután: Balogh 1966) I. Budapest 1966". 354. o. 5. A Báthory György 1569. április 3-i végrendeletéhez csatolt jegyzék - Magyar Országos Levéltár (ezután: MOL) Budapest - egy részletét - "az matjaas kjralj sotartoiat, kit az orozlyanok tartjak, hagiom fyamnak, istőknak" - küzli Balogh 1966. 353. o. 6. Szamosközy István Türténcti Maradványai 1566-1603. Kiadta: Szilágyi Sándor (Monumcnta Hungáriáé Historica. Scriptores. 28. kötet) Budapest, 1876. 47.0. Az erre vonatkozó híradást idézi Balogh 1966. 453. o. 7. E kérdéshez vö: Klapsia, Heinrich: Von KunstkammerTnventaren. Versuch einer Quellenkritischen Grundlegung, in: Mitteilungen des Instituts für ÖstciTcichische Geschichtsforschung. 49 (1935) 450-462. o. 8. Effajta megtévesztő, s némiképp félrevezető megfogalmazást olvashatunk Ferdinánd főherceg 1569. május 30-i hagyatéki leltárának egy tételében: "Ain vergulter Stecher mit ainer gulden gürtel, ... der knöpf am schwert auf jeder seiten plan geschmelzt, darinn des bapsts wappen, und hat solch schwert bapst Julius der 2. Kaiser Fcrdinandi presentiert". Idézi: Boeheirn, Wendelin: Urkunden und Regesten aus der k. k. Hofbibliothctk. in: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses. 7 (1888) CCCm.o. A leírás egyértelműen azonosítható, ana a nevezetes pápai díszkardra vonatkozik, amelynek készíttetője, s adományozója csakugyan II. Gyula pápa volt, s amelynek megalkotására - egyéb adatok szerint - 1509ben, felszentelésére az év karácsonyán került sor. Az idézett szöveg, bár nem állítja egyértelműen, azt sugallja, hogy H. Gyula pápa c művel I. Ferdinánd császárt ajándékozta volna meg. A későbbi források e közlést alapul véve - olykor rá hivatkozva - 'korrigálnak": úgy foglalnak állást, hogy I. Miksa császár volt az az uralkodó, akit eme ajándék megilletett. Nyilvánvaló, hogy mindkét vélekedés téves, ay. előbbi szembetűnően anakronisztikus (I. Ferdinánd 1509-ben hat esztendős volt). Arról a díszkardról van ugyanis szó, amelyet, más hiteles adatok tanúsága szerint, TI. Gyula pápa 1510. júliusában - legátusa, Achille de Grassis útján - TI. Ulászló magyar királynak küldött, Budára. A műtárgy történetével kapcsolatos kérdéseket elemzi és tisztázza Modem, Heinrich: Geweihte Schwerter und Hüte in den Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses, in: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses. 22 (1901) 144-151. o. vö. még: KalmárJános: Dobzse László pápai díszkardja, in: Gerevich tibor Emlékkönyv. Budapest, 1942 . 87-103. o. 9. Inventarium Thesauri in Arce Frakno existentis. Die 8. Januarii Anni 1693. 35. p, 9. tétel. E kéziratos - egyelőre kiadatlan - fonás lelőhelye: MOL, az Esterházy család hercegi ágának le váltára. Rep. 8. Fase. C. Nr. 37 NB. 10. Aranyozott ezüst, magasság: 47 cm, talpátmérő: 17 cm. Ltsz.: E 61.8 Irodalom: A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Szcrk, Pulszky K. - Rac/isics J. Budapest, 1884. TH. terem, TI. szekrény, Nr. 1., Pulszky K. - Radisics J. - Molinier E.: Les Chefs d'Oeuvre de l'Orfèvrerie ayant figuré à l'Exposition de Budapest. É.n. (1885) II. kötet, 2526.0., Katalog der grossen Golschmiedekunst-Ausstellung im Palais Schwarzenberg. Wien, 1889 (ezután: Kat 1889) Nr. 4S6. Rosenberg, Marc: Der Goldschmiede Merkzeichen. TIT. kötet. Frankfurt/M. 1925. Nr. 3691. 15. o, rajza: 70. tábla, Falke, Otto von: Silberarbeiten von Ludwig Krug. Patheon 11. (1933) 189-194. i, 7. kép, Mihalik Sándor: Die ungarischen Beziehungen des Glockcnblumcnpokals. in: Acta Históriáé Allium 6. (1959) 37. o., Mátyás király kincsei. Kiállításkatalógus (Székesfehérvár, István Király Múzeum). Székesfehérvár, 1964. (ezután Kat. 1964 a) 6-7.0., Hijjné Détári Angéla: Mátyás király Fehérváron. Egy kiállítás margójára, in: Művészet 5. 1964. 8. szám (ezután: Héjjné 1964) 6.O., Héjjné Délári Angéla: Mátyás király kincstára, in: Művészet 6. 1965. 5. szám (ezután: Héjjné 1965) 16. o., Balogh 1966. I. kötet, 385.0., Héjjné Détári Angéla: Der "Malthias-Corvinus-Pokal" und Endrcs Dürer, der "Meister mit Rosette", in: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve 9. 1966. 21-44. o., Kohlhaussen, Heinrich: Nürnberger