Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

SZILÁGYI András: Az Esterházy-gyűjtemény 15. századi ötvösművei és a Mátyás-tradíció

Goldschmiedekunst des Mitlclallers und der Dürerzeit 1240-1540. Berlin, 1968. (ezután: Kohlhaussen 1968) 309-311. o, 457-458. kép, Recenzió e műről: Radocsay Dénes in: Acta Históriáé Allium 15. 1969. 365-367. o. (ezután: Radocsay 1969), Az európai iparművászet remekei. Kiállításkatalőgus. Szerk.: Radocsay D. - Farkas Zs. (Iparművészeti Múzeum) Budapest, 1972. (ezután: Kat 1972) Nr.: 68., Héjjné Délári Angéla: A fraknói Esterházy kincstár a történeti források tükrében, in: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk.: Galavics Géza. Budapest, 1975. (ezután: Héjjné 1975) 485-486. o, 5. kép, Reneszánsz és manierizmus. Kiállításkatalőgus. Szerk.: Péter M. - Bardoly I. (Iparművészeli Múzeum). I. Budapest, 1988. (ezután: Kat 1988) Nr. 158. 11. Fent idézett munkáikban a szerzők a következőképp foglalnak állást: többségük szerint 1500 körül készütlt, Mihalik Sándor 1465-re, Balogh Jolán és Héjjné Détári Angéla az 1510 körüli évekre, H. Kohlhaussen az 1480 és 1490 közötti esztendőkre datálja a művet. 12. Inventarium Thesauri Frakncnsis Anno 1725. Almárium sub Numéris 5 et 6. Nr. 1. E kéziratos fonás őrzési helye: Ipannűvészeti Múzeum, Adattár. Jelzete: 236/1957. Közli: Katona Imre: A fraknói kincstár 1725-ös leltára, in: Művészettörténeti Értesítő 29. 1980. 136. o. 13. Az 1480-81 -cs esztendők eseménytörténetének alapos összefoglalása, elemzése: Károlyi Árpád: Adalékok Frigyes császár és Mátyás király viszályai történetéhez. Budapest, 1892., Fraknói Vilmos: Mátyás törekvései a császári trónra. Budapest, 1914. (Értekezések a Történettudományok Köréből XXIII. kötet, 9. szám), Mehring, Karl: Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich. München, 1975. 14. Megjegyezzük, hogy a würzburgi Állami Ixvéltár anyagában, a nürnbergi Birodalmi Gyűlés 15. századi aktái között, megtalálható az a követutasítás, amely Vilmos, eichsladti püspök számára készült, 1480 novemberében. Ez az - egyébként hiányos, töredékes állapotban fennmaradt - háromoldalas irat azonban még közvetett utalást sem tartalmaz a magyar uralkodónak szánt ajándékra vonatkozóan. Mindenesetre tény az, hogy a birodalmi gyílés követeinek tárgyalásai alkalmával gyakran került sor egy-egy diplomáciai ajándék átadására, s ezek, azidőtájt többynire nagyértékű nürnbergi ötvösmunkák voltak. Vö: Nehring. Kar!: i.m. 130131. o, 106. jegyzet, továbbá ugyanő: Quellen zur ungarischen Aussenpolilik in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts, in: Levéltári Közlemények 47. 1976. 87-120, 247-268. o. 15. Magasság: 77,5 cm, talpátmérő: 20,2 cm. Ltsz.: E 59.1 Irodalom: A magyar történeti ötvösműkiállítás leíró lajstroma. Szerk. Pulszky K. - Radisics J. Budapest, 1884. TIT. terein, II. szekrény, Nr. 26., Pulszky, Ch. - Radiales, E. - Molinier, E. i.m. (vö: 10. jegyzet) 85-86. o. és kép, Kat 1889. Nr. 485., Csányi Károly: A herceg Esztcrházy kincstár magyar ötvösművei, in: Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve I. 1923. 188-189. o., Gent hon István: Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig. Budapest, 1927. 53. o., Horváth Henrit. Korvin Mátyás és a művészet. Budapest, 1940. (ezután: Horváth 1940) 70. o. és kép, Ugyanő: A kézműipar új formái, in: Magyar Reneszánsz. Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. II. kötet. Budapest, é.n. (1940) 614. o, kép: 616. o., Kat 1964a. 7. o., A reneszánsz művészete Magyarországon. Kiállításkatalógus. Szerk.: Gerevich L. - Radocsay D. (Szépművészeti Múzeum) Budapest, 1964. (ezután: Kat 1964b) Nr. 49., Héjjné 1964. 6. o„ Héjjné 1965. 16. o. és kép, Balogh 1966. 385. o„ Kohlhaussen 1968. 337-338. o., 391. kép, Radocsay 1969. 366-367. o., Kat 1972. Nr. 48., Héjjné 1975. 478-481. o., 3. kép, Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Katalog der Ausstellung (Schloss Schallaburg) 1982. Wien, 1982. Nr. 513/b., Hunyadi Mátyás és a magyarországi reneszánsz 1458-1541. Kiállításkatalógus. Szerk. lörök Gy. (Magyar Nemzeti Galéria) Budapest, 1983. 16. "Egy öregh gerezdes hólyagos kerekded magos lábas Palack" Gróf Esterházy Miklós nádor kincstára 1645-ből. Közli: Thaly K. in: Történelmi Tár 1883. 757.0. 17. A jeles ötvösművet - különösebb indoklás, okfejtés nélkül - a "Mátyás megrendelésére, s túlnyomórészt az ő személyes használatára készült műtárgyak" közé sorolja Horváth 1940. 70. o. Hasonló értelmű, ugvancsak kevéssé részletezett állásfoglalások: Kat Í964a 7. o., Kat 1964b Nr. 49., Héjjné 1964. 6. o., Héjjné 1965. 16. o. 18. A Csányi Károly (vö: 15. jegyzet), illetve Héjjné Détári Angéla által felvonultatott, továbbá a Radocsay Dénes által megemlített művek közül jószerint csupán egyetlen darab - Corvin János szarvserlege az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárból - minősülhet számottevő analógiának, éspedig az öntött díszítmény egy valóban karakterisztikus, ám nem különösebben ritka motívuma alapján. Erősen kérdéses azonban, hogy e mű Magyarországon készült-e. Vö: Genthon /. : Esztergom műemlékei. I. Budapest, 1948. 234. o. 19. Figyelemreméltó, s több jellemző részlet tekintetében meggyőző analógiának tekintjük a wachendorfi Kastélymúzeumban őrzött fedeles hólyagos serleget, valamint a párizsi Musée Cluny-bcn található hasonló darabok egyikét. Vö: Kohlhaussen 1968. K. Nr. 354 és 375., 463 és 491. kép