Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)
RENNER Zsuzsanna: Baktay Ervin, mint művészettörténész és muzeológus
a kifejezés szabadságát, amely oly feltűnő ellentétben áll a korábbi - főként észak-indiai - plasztikai alkotások statikusabb, tipizáló tendenciájával, arról Baktay egy másik helyen fejti ki a nézetét: abban a dolgozatában, amelyet a Buddha parinirvánája 2500. évfordulója alkalmából Delhiben rendezett szimpóziumon adott elő a buddhizmus és az indiai művészet kapcsolatáról. 2 Itt leírja, hogy Amarávatí művészetében a buddhizmus közvetlen hatása érződik: a buddhizmusé, amely kezdettől fogva szétfeszítette a bráhmanikus hagyományok kereteit társadalmi és kulturális értelemben egyaránt. Amarávatí dinamizmusa, életigenlése nem alakulhatott volna ki a korlátok alól való szabadulás eme érzése nélkül. Sőt a buddhizmus később a hindu művészetre is hatott: a 7—8. század hindu monolit alkotásai, sziklatcmplomai sem jöhettek volna létre nélküle. Igen fontos Baktaynak az iszlám művészettel kapcsolatban kialakított álláspontja is. Az indiai művészettörténet akkori legtekintélyesebb szakértőivel, B. Rowland-del és A. K. Coomaraswamyval szemben Baktay az indiai művészet szerves részének tekintette az iszlám indiai művészetét, hiszen - nézete szerint - éppen Indiában alakult ki egy olyan jellegzetes iszlám művészet, amely lényegesen különbözik az iszlám arab, perzsa és más területeken létrejött művészetétől, és a művészet minden ágában sajátosan indiai jellegű stílust mutat. Az iszlám hatást gyakorolt India hétköznapi életére, gondolkodására, művészetére és viszont: az indiai kultúra is a maga képére formálta az iszlám helyi alkotásait. Ez a kölcsönhatás új fejezetet nyitott az indiai főként az észak-indiai - művészet történetében, s így nem hagyható figyelmen kívül, mint nem autochton indiai, annál kevésbé, mivel éppen India lenne szegényebb általa. 5. Jelenet az egyik dzsátakából. Falfestmény. Adzsanta, 4. század. (A. Ghosh: Ajanta Murals. New Delhi, 1967. Plate XL.) 6. Az előbbi festményről készült rajz. (Uo. Fig. 11.)