Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)
TOMPOS Lilla: A dolmányszabás módosulása a 16. századtól a 18. századig
A szabásrajzok segítségével nemcsak a dolmányok készítési idejét is meghatározszabási módszert ismerhetjük meg, a foly- hatjuk, sőt hasonló folyamatot más ruhatítonosságot és változást figyelembe véve a pusnál is feltételezünk. JEGYZETEK 1 Furm oder modelbüchlein. Augsburg, 1523. In. : Ahegg, M. : Apropos patterns for Embroidery, Lace and Wowen textiles, Bern, 1978 18.-20.p. 2 Petrascheck-Heim, I. : Figurinen nach alten Schnittbüchern Kat. Linz, 1968. 41. o. 3 Juaan de Alcega : Libro de Geometria Practica y Traça Madrid, 1589. Facsimile with translation by J. Pain C. Bainton R.B. Carlton, Bedford, 1979 4 Waugh, N. : The Cut of Men's Clothes 16001900. London, 1964. 35. o., 39. o. c ábra 5 Waugh, N. : id. m. 35. o., 40, 42. o. kép 6 Waugh, N. : id. m. 35. o., 40. 42. o. kép 7 Petrascheck-Heim. : Id. m. 19. o. 8 Petrascheck-Heim. : Id. m. 56-57. o. „13. Ainem hem zu ainer mande. F.F. Stoff: kärmansin thuch oder khäriseer. 36. Ainen ungerischen schuffizer rock. Stoff: burpperan oder khäriseer." 9 Petrascheck-Heim. : id.m. 64. o. „23. Zu einem ungerischen mende... (mit) ein gesezet ermbl. Stoff: kheräsin tuch. 24. Zu einem mende, der khein nadt hatt der axl mit selbgewachsen ermln. 25. Zu einem mende mit zwickhln unnder dem arm. 26. Zu einem ungerüschen röckhl. Stoff: purprian, khäräzin oder damaschg." 10 Petrascheck-Heim : Das Schnittbuch aus Bregenz 1660. In: Sonderdruck aus den Jahrbuch des Vorarlberger Landesmuseumsverein, 1972. Bregenz 130. o. 47-48. kép 11 Petraschek-Heim, Ingeborg: Das „Rissbüchel" (Schnittbuch) aus Retz. (Ein Beitrag zur Wiener Kostümgeschichte „Wiener Geschichts blätter" Sonderheft 2) 1976 53. p. No. 41. Der ungerische Tolman von Atles ist lang 1 2/3 Ehlen und weith 3 2/3 Ehlen; dir Ermel sambt dem Aufschlag 7/8 lang, in den Ellbogen 1/4, vorn 1/8 Ehlen, yber die Achsel 1/3 breith; die gewiegs 5/8 lang. Darzue kombt 9 Ehlen Atles, 2/3 breith. Die Weithen mäss 7/8, forn 1/8 Ybergeschlag. Zirckhl ist 3/8 hoch. No. 42. Der Ungerische Manto von Scharlach ist lang 1 1/2 Ehlen Theil und weith 3 2/3 Ehlen, yber die Achsel 1/3 breith, die Gewigs 5/8 lang; Darzue kombt Scharlach 4 Ehlen, ist 7/4 breith Die weithen 7/8, vorn 1/8 Yberschlag. Zirckhl ist 3/8 hoch. 12 Petrascheck-Heim : Figurinen nach alten Schnittbüchern, Linz, 1968 71. o. 13 Petrascheck-Heim : id. m. 83. o. 14 Waugh : id. m. 36. o. 15 Gutkowska-Rychlewska, M. : História Ubiorow. Wroclaw-Warszawa-Krakow 1968. 820. o. 4. ábra Zsigmond Ágost udvarában szívesen viseltek magyar öltözéket. Márton nevű magyar szabója az olasz ruhák mellett a királynak és udvari embereinek készítette a „vestes hussarinicae"-t. Ennek egy későbbi változatának tartja a szerző a subicát. A rárajzolt hosszú ujjú viselet a kisszebeni mintakönyv alapján (IM. Ltsz. : 51.1299) jankó lehet. 16 IM. Adattár: Nagyszombati szabó céh mintakönyve, 1636. Kit. 23 Nagyszebeni szabásmintakönyv, 1708. Kit. 24 17 IM. Ltsz.: 51.1299 18 IM. Adattár. Kit. 55 19 Sopron Helytörténeti Gyűjtemény. K.89.1. 20 Dr. Kállay István olvasata 21 IM. Ltsz.: 52.2767 archív fotó: Adattár: Fit. 19.547/a-b 22 IM. Ltsz.: 52.2379 Az Esterházy-kincstár 1725. évi inventáriumában olvasható: „Alamarium Sub Nro 79 et 80Nro.ll. Egy Test Színű bársony, arany s Ezüst fonállal, igaz Gyönggyel Ki warrott, Gyémántokkal rakott 14 pár kapcsokkal való Dolmány." IM. Adattár Kit. 236 (1957) Az 1725-ben testszínűként leírt dolmányt 1927ben téglavörösnek, (Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteményeinek Leíró lajstroma Bp. 1927. 47. o.) írják le. Höllrigl, J.: Régi magyar ruhák. Bp. 1944. 7. o. ugyanazt a dolmányt sárgás vörösnek említi. A két eltérő színmeghatározás valószínűleg a heraldika színhasználatával magyarázható ; ahol az emberi testet világos, vagyis téglavörössel jelenítették meg. 23 Bélésének analógiája a przemyskieji Múzeum Ziemiben található. ( Taszycka, M. : Wloskie jedwabne tkaniny oebziezowe w polsce w pierwszej polowe XVII. wieku. Krakow, 1971. 61. o. 15. kép)
