Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)

TOMPOS Lilla: A dolmányszabás módosulása a 16. századtól a 18. századig

24 IM. Ltsz. : 52.2698 Szövetének analógiája: Markowsky, B. : Europäische Seidengewebe des 13-18. Jahrhunderts. Köln, 1976. Kat.sz. : 390 Inv. Nr. D. 647 25 IM. Ltsz.: 52.2373.1. Bélése töredékekben maradt meg. 26 IM. Ltsz.: 52.2377 27 IM. Ltsz. 52.2804.1. Az 1725. évi inventáriumban olvasható: „Almárium Sub Nris 79-80 Nro. 9. Egy Arany s Ezüst prémes, nyolcz pár Ezüstös aranyos, fehér Zománczos kapcsos Vörös Atlasz Dolmány, az Két Ujján Pedigh hat Pár Ezüst Kapocs." Az 1891-ben Bécsben rendezett viselettörténeti kiállítás (Masner, K. : Die Costüm- Ausstellung im. K.K. Oesterreichischen Museum. Wien, 1891.1., 3. o., 44. t.) katalógusa szerint a ruhadarab Esterházy Miklósé volt. A múzeummal 1923-ban megkötött letéti szerződés (IM Ltsz.n.k.) említi először a dolmányt a nádor vőlegényi viseleteként. 28 Györffy István: A nagykun viselet a 18. században. In.: Ethnographia Népélet. 1937. 121. o. Verbuváláskor a katonának beálló legények süvegét felülről lefelé bemetszették; ezt a lefittyenő részt nevezték csákónak. 29 A török viseletek elejét azonban rendszerint egyenesen szabták, a ferde vonalat egy hozzá toldott háromszögformával érték el. Szabásmintát nem ismerünk ugyan török öltözékekről, az azonban a képekről is megállapítható, hogy a kaftánok alja egyenes. Rogers, I, M. : Topkapi Saray Museum. Tokyo, 1980., 1986 Inv. Nro. 13/34, Inv. Nro. 13/40, Inv. Nro. 13/38, Inv. Nro. 13/39, Inv. Nro. 13/830, Inv. Nro. 13/236, Inv. Nro. 13/525, Inv. Nro. 13/554 Inv. Nro. 13/807 (női viselet) A 18. században is hasonló, de a szabásvonalat fémszálas paszománttal hangsúlyozott női és gyerekkaftánok : Inv.Nro. 13/819, Inv.Nro. 13/ 18 Inv.Nro. 13/816, Inv. Nro. 13/820 30 Felfedezhető a magyar viselet hatása a 17. században is. Ezek az egyezések külsődlegesek, sem a szerkesztési mód, sem a váll és ujjak szabása nem egyezik. A zsupánok szoknyarésze hoszszabb, mint a dolmányoké, féllábszárig érnek, derékban erőteljesen karcsúsítottak, ezáltal jobban redőződnek. Gutkowska-Rychlewska : id. m. 417., 826-829. o. 31 Apor, P. : Metamorphosis Transylvaniae. Bukarest, 1978. 68.p. 32 Valószínűleg „félszer" dolmányról van szó. Az 1571. évi országgyűlés árszabályzatában olvasható: „Kéczer dolmántól vegyenek den. 40, félszer dolmántól den. 20." (Szilágyi, S. szerk. : Erdélyi Országgyűlési Emlékek. II. k. 382. o.) Radvánszky, B. : Magyar családélet és háztartás a XV. és XVII. században Bp. 1986 58. o. és 214 o. 1. jegyzet „a kétszer dolmány bélelt, a félszer béleletlen volt." 33 MNM.Ltsz. : 54.666 Höllrigl, J. : Magyar viselettörténeti kiállítás. Bp. 1938. 16-17. o. A katalógus Bánffy Miklós gróf tulajdonaként említi a dolmányt, viselőjét nem említi. Höllrigl, J. : Régi magyar ruhák. Bp. 1944. 8. o. 7. kép Tudni véli, hogy a hozzá tartozó mente gróf Bánffy György gubernátor koporsójából került elő. V. Ember, M. : Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században. In.: Folia Archeologica, XVIII. Bp. 1966/67. 209. o. 97. kép. A dolmányt nem köti személyhez, csupán a Bánffy családhoz. 34 MNM.Ltsz. : n.k. 35 MNM.Ltsz.: 71.10.3 36 Posta Béla : A gyulafehérvári székesegyház sírleletei. In: Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. Kolozsvár, 1916. 104. o. 37 MNM.Ltsz.: 71.10.1 38 MNM.Ltsz. : 1897.37. Höllrigl J. : Régi magyar ruhák Bp. 1944. 11. o. 13. kép Magyar viselettörténeti kiállítás. Bp. 1938. 17. o. 29. kat. VIII. kép Mindkét Höllrigl-műben és a MNM leíró kartonján Orczy István jászkun kapitány születési és halálozási évszáma: 1719-1741. Amennyiben Orczy István 1719-ben született, dolmányának elkészültét a 18. század első harmadára kellene datálnunk. Ennek azonban ellentmond a dolmány szabásmódja. A családdal foglalkozó irodalmak szerint azonban Orczy István 1669-ben született. (Siebmacher, J.: Wappenbuch. Nürnberg, 1893. I. Text, kötet. 464. o. Petrovay György : A báró és nemes Orczy család leszármazása és története. Turul. V. 1887. 1. és V, 1887. 2. 6065. M. Nemz. Zsebk. II. 1888 384-387. o.) Dolmánya tehát készülhetett a 18. század legelején. 39 Kutatók a XX. század elején a hasonló selyemszöveteket spanyolnak tartották. Sloman az indiai és jávai nyomott mintás vásznak fantasztikus flóráját tartotta előképnek, készítési helyként Indiát időként 1700-1705 jelöli meg. (Sloman, V. : Bizarre design in silks. Copenhagen, 1953.) 260 o. XLV tábla