Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)

SZILÁGYI András: Egy diplomáciai ajándék a 17. századból

B.: Die Fürstenspiegel in Deutschland im Zeitalter des Humanismus und der Reformation. München, 1981. 22 Példaként említhető Jacob Bruck : Emblemata Politica cum Explicationibus. Strassburg, 1618. Guillaume de la Perrière : Le Théâtre des Bons Engins auquel sont contenuz Cent Emblèmes moraulx. Paris, 1536. 23 Veit, W. : Studien zur Geschichte des Topos der Goldenen Zeit von der Antike bis zum 18. Jahrhundert. Disszertáció. Köln, 1961. Levin, H. : The Myth of the Golden Age in the Renaissance. Bloomington, 1969. Puttfarken, T. : Golden Age and Justice in Sixteenth-Century Florentine Political Thought and Imagery. Journal of the Warburg and Courtauld Institute, 43 (1980). 130-149. o. 24 Erffa, H. M. von : Ehrenpforte. In : Reallexikon zur Deutschen Kunstgeschichte IV. Szerk. : Gall, E.-Heydenreich, L. H. Stuttgart, 1958. 1443-1504. col. - Stopfel, W. E. /Triumphbogen in der Architektur des Barock in Frankreich und Deutschland. Disszertáció. Freiburg/Br. 1964. 25 Politia feliratú allegorikus nőalak szerepel, egyebek között, az alábbi mű rézmetszetes címlapján; Jacob Typotius: Symbola Divina et Humana. Prága, 1608. E munkát a szerző II. Rudolfnak ajánlja. 26 O'Dell-Franke, I.-Szilágyi, A. : Jost Amman und Hans Petzolt. Zeichnungsvorlagen für Goldschmiedewerke. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien, 79 (1983). 93105. o. 27 Pechstein, K. : Zum Werk von Christoph Jamnitzer. Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums (1977) 95-104. o. - Irmscher, G. : Motiventlehnungen in neuentdeckten und bekannten Handzeichnungen Christoph Jamnitzers. Uott, (1981) 84-106. o. Uö: Christoph Jamnitzers Entwurfszeichnungen und Radierungen für B. Küchlers „Repraesentatio der Fürstlichen Auffzug und Ritterspil

..." (1611). Jahrbuch der Staatlichen Kunstsammlungen in Baden-Württemberg 22 (1985) 27-53. o. 28 Irmscher, G. : Christoph Jamnitzer als Plastiker. Weltkunst 15. Oktober 1988. 3065-3067. o. 29 A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének egyik, számunkra figyelemre méltó, a Petzolt-serleg figurájával szembetűnő analógiát mutató tervrajzát - Inv. nr. : 1948. lavírozott tollrajz; 33,5 x 22,2 cm - Gerszi Teréz megállapítása nyomán Ilse O'Dell-Franke tulajdonította Christoph Jamnitzernek; O'Dell-Franke, I. : Zu Zeichnungen von Christoph Jamnitzer. Niederdeutsche Beiträge zur Kunstgeschichte, 22 (1983). 98-99. o. 9. kép. 30 E szempontok alapján, továbbá irodalmi működésüket tekintetbe véve úgy véljük, hogy a latin, illetve német versezet az alábbi öt szerző egyikétől származhat: Johann Christoph Oelhafen (1574-1631), Michael Piccart (1574-1620), Bernhart Praetorius (1567-1616), Conrad von Rittershausen (1560-1613) és Georg Rem (15611625); vö. : Will, G. A. : Nürnbergisches Gelehrten-Lexicon. III. Nürnberg, 1757. 60-63, 169174, 231-234, 294-299. o. Goedeke, K. : Grundriss zur Geschichte der Deutschen Dichtung. II. Dresden, 1886. 113, 116, 117. o. Singer, £.i.m.(21. jegyzet), 159. o. 31 Schulz, F. T. : Nürnberg Bürgerhäuser und ihre Ausstattung, Wien-Leipzig, é. n. 134139. o. Jakob Wolff tervrajza és a Frederik von Valckenborch impozáns, sokalakos kompozíciója nyomán készült rézmetszet - Peter Isselburg munkája - közölve: 134-135. o. 193., 194. kép.