Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)

SÁRMÁNY Ilona: A deszkabútor-stílus Bécsben és Budapesten a századfordulón

SÁRMÁNY ILONA A DESZKABŰTOR-STÍLUS BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN A SZÁZADFORDULÓN Az 1890-es években új stílus megteremtéséért kísérleteztek Európa legtöbb művészi központjában az építészek, festők, iparművészek. A stílusmegújulás időben élenjáró képviselői Angliában, Belgiumban és Franciaországban erőteljes helyi stílusváltozatokat fejlesztettek ki, melyek példaként szolgáltak azon országok számára, amelyek valamivel később (a 90-es évek dereka után), helyenként különböző elnevezést kapva (Art Nouveau, Jugendstil, Style Liberty, Sezession, Szecesszió) csatlakoztak e modern stílustörekvésekhez. Az eltérő időbeli indulások és elnevezések ellenére a kor stílussá izmosodó stílustendenciáinak közös ismérve volt, hogy új, korszerű, a modern idők igényeinek megfelelő környezetkultúrát kívántak teremteni; olyan művészetet, mely az alkotó egyéniség számára a legteljesebb szabadságot biztosította, s egyúttal esztétizálta az élet úgyszólván minden jelenségét. Ez az invenciózus, dinamikus korszak valószínűleg a környezetkultúra-felfogásban hozott igazán maradandót, és éppen az iparművészetben, az enteriőr-tervezésben beszélhetünk a legtöbb egyéni karakterű helyi iskoláról, melyek mindegyike a Szecesszió helyenkénti nemzeti stílusvariációját, vagy egy-egy város, illetve vidék nevével fémjelzett helyi stílusát fejlesztette ki. Ez a tanulmány elsősorban a századforduló bécsi és magyar bútortervezését próbálja összehasonlítani.

1 A két művészeti központ tevékenységének összevetésekor a következő kérdésekre szeretnénk választ találni: — Miért fejlődött a bécsi, illetve budapesti iparművészet a századfordulón alapjában véve egészen más stílusirányba, annak ellenére, hogy eleinte teljesen egyidőben, azonos hatások érték őket? — Melyek voltak azok a történelmi, társadalmi, szociológiai és végül egyéni művészi és személyi tényezők, amelyek a bécsi és a budapesti iparművészet erősen eltérő arculatát és eltérő fejlődését meghatározták?

2 Mielőtt szorosabban vett témánk vizsgálatába kezdenénk, röviden át kell tekintenünk az új stílus elterjedésének történetét a két fővárosban. A ,,modern stílus" — ahogy a kortársak eleinte gyakran nevezték az organikus természeti formákból szőtt, lágy vonalvezetésű art nouveaut — mintha hamarább érkezett volna Budapestre, mint Bécsbe. Az Iparművészeti Múzeum Lechner ödön-tervezte palotáját 1896-ban, a Millennium évében nyitották meg.

3 Ugyanakkor „vonult