Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)

SÁRMÁNY Ilona: A deszkabútor-stílus Bécsben és Budapesten a századfordulón

a legegyszerűbb eszközökkel Összeegyeztetni. Ezt a bútortervezési irányzatot szigorú építészeti gondolkodás jellemezte, mely a racionálisan átgondolt formákat részesítette előnyben az általánosan uralkodó díszítő szenvedéllyel szemben. A művészi hatás az elegáns arányokból, az anyagok technikailag tökéletes megmunkálásából és — később — az egyre nemesebb, drágább anyaghasználatból született meg. Olbrich Darmstadtba való távozása után a bécsi iparművészetben Josef Hoffmann vette át a vezető szerepet, és pozíciói — 1898-tól az Iparművészeti Főiskola tanára, 1903-tól a Wiener Werkstätte egyik vezetője volt — lehetővé tették stílusa gyors elterjedését az ifjú tervezők körében. Absztrakt-geometrikus egyéni stílusát 1902— 1904 között érlelte ki, és éveken át ez az exkluzív, igen szigorú stílus jelentette a külföld számára az ,,új bécsi stílust". Az ornamentika nélküli funkcionális, tiszta formák irányába való áttörést már az 1900-as Nyolcadik Sezession-kiállításon bemutatott bécsi bútorok jelezték. A Bécsben először épp akkor bemutatkozó skót, illetve Glasgow-i iskola, élén Mackintosh-sal ,,a bécsi bútor további fejlődésére abban volt nagy hatással, hogy érzékennyé tette az arányok, formák iránt és egy új, az enteriőröket uraló színskálával ismertette meg."

25 A másik fantáziadús tervező Kolo Moser volt, aki a geometrikus szigor és aszketikus fekete-fehér J. Hoffmann-i korszakában is csillogással és színnel gazdagította a bécsi enteriőrt — írta Hevesi.

26 1903 táján, amikor az absztrakt-geometrikus „bécsi kockastílus" a maga klaszszikus tisztaságában kikristályosodott, a bécsi szecessziós mozgalmat elit esztéticizmus hatotta át. A már kezdetekor idealista reformkísérlet, amely a lakás, az otthon minden részletét művészettel kívánta megtölteni éppen a gazdasági-társadalmi körülmények hatása alatt — egy szűk művészi elit által — művelt és hamarosan elszigetelődő intellektuális szépségkultusszá alakult, és a bécsi plutokrácia vékony rétegében találta meg támaszát.

27 Az angol úttörő utópiák elméleti radikalizmusa többé nem talált visszhangra Bécsben. Bár a Wiener Werkstätte megalakulásakor 1903-ban a Guild of Handicraft-nak, Ashbee céhének példáját is figyelembe vette, az elit kézműves műhely egyedi darabjai vagy kis szériái a kifinomult nagypolgári esztéticizmus igényeit szolgálták. (Id. Emilie Flöge szalonja. Karl Wittgenstein lakása, Stoclet palota stb.). Magyarországon egészen más irányba fejlődött a megújulást szorgalmazó bútortervezés és enteriőrművészet. A vezető teoretikusok és a művészek egy része már a historizmus korában magyar nemzeti jelleget kívánt adni a kézműiparnak, műiparnak. A 80-as évektől kezdve komoly néprajzi kutatás indult meg a paraszti tárgykultúra emlékeinek és az ornamentikának az összegyűjtésére. Az építészet, amely a historizáló stílussal szemben tudatosan egy új stílust kívánt teremteni, formanyelvét tekintve magyar, nemzeti stílus megteremtésén munkálkodott mint pl. Lechner Ödön. Az iparművészetben éppen az Iparművészeti Múzeum épületének szem előtt levő és nagy publicitást kiváltó példája nyomán még erőteljesebbé váltak azok a hangok, amelyek a nemzeti stílus kiérlelését szorgalmazták. Ugyanakkor a korszerűség, az európai törekvésekhez való kapcsolódás igénye is állandósult, a Magyar Iparművészet hasábjain és a Társulatban a modern stílus meghonosítását is sürgetik mint pl. Györgyi Kálmán, Fittler Kamill, Radisics Jenő, Spiegel Frigyes.