Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 11. Budapest, 1972)
kig a PEKROSE-módszer abban az értelemben is, hogy csak abszolút méretek vonhatók be a számításba, indexek, szögek nem. Az összehasonlító vizsgálat folyamán a szignifikancia-határ megállapításával nem foglalkoztam,, a következő indokok alapján: 1. Az antropológiában szokásos 5, illetve 95 % szignifikancia-határ felvétele bizonyos mértékig önkényes. A szignifikancia-fogalom határait tulajdonképpen bármilyen vizsgálat esetén valamilyen kellően alátámasztott módszer segítségével esetenként kellene mérlegelni és megállapítani. Jelen esetben, amikor arról van szó, hogy a figyslembevett populációk közül melyik, és a többihez viszonyítva milyen mértékben közelíti meg az oroszvári populációt, a szignifikancia-határ ilyen megállapítása nem ad lényeges tájékoztatást. Az összehasonlítás ugyanis nem abszolút, hanem relatív. 2. Mivel a PElTRCSE-módszer az egyes csoportok egyénszámát figyelmen kivül hagyja, a kiszámított szignifikancia-határ csak szük korlátok között érvényes (v.o.: KNTJSSMAM 196",. A P31JR0SE-féle módszerrel történő számítás során a standardizálást az ALEXEYEV-LZ3ETS-féle mean sigma értékkel végeztem. A vizsgálatot a MARTIH-féle 1., 5-, 8., 9-, 17., 40., 45., 48., 51., 52., 54. és 55. számú méretek, tehát összesen 12 abszolút méret figyelembevételével végeztem. E méretek kiválasztását döntően meghatározta az a tény, hogy egyrészt az összehasonlító anyagról szóló tanulmányokban megadott méretek, ill. középártékek közül mely méretek voltak minden (ill. csaknem minden) tanulmányban közölve, másrészt, • hogy minél több méret legyen vizsgálható, mert a PEITROSE-módszer megbízhatóságát a figyelembevett abszolút méretek 3záma lényegeser befolyásolja. Ez 9 12 méretből álló együttes két orr-, két szemüreg- ás két arc-méretével - amelyek közül l-l magassági, 1-1 pedig szélességi méret -, ezeket a koponya-részeket aránylag megfelelően reprezentálja.