Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 11. Budapest, 1972)

Az utóbb említett hat méret - az előzőekkel összhangban, a darabszámot illetően - nagyjából képviseli a koponya jelentőségét, de az a körülmény, hogy köztük 3 hossz-, 2 szélesség- és 1 magasság-méret van, az értékelhetőség szempontjából nem olyan kedvező. Még kevésbé előnyös- az a körülmény, hogy a koponyaés arc-méretek közül néhány nyilvánvalóan sokkal szorosabb korrelációban áll egymással, mint a PEÎTRGSS-féle módszernél figyelembevett átlagos korreláció. Külön kérdés az is, hogy vajon ez a 12 méret kellő mértékben reprezentálja-e általánosságban a koponyákat. A számításba vett méretek értékelésével kapcsolatban vissza kell térnem még arra az előzőekben említett tényre, hogy a PEUROSE-módszer alapján csak abszolút méretek hasonlíthatók össze. Jelen esetben döntő jelentőségű az europoid és a mongoloid fajtaelemek elhatárolása, amely azonban elsősorban az arc-szögeken alapul, ezek összehasonlítására azonban a PEíTROSE-módszer nem nyújt lehetőséget (v.o.: ÉRY 1970). Az összehasonlító anyagról Az oroszvári anyag vizsgálatát 32 más széria adataival való összehasonlítással végeztem. E szériák kiválasztásánál a következő szempontok vezettek: 1. anyaguk közt hasonló korszakú (XI-XII.századi) magyarországi lelőhelyekről származó, 2. hasonló korszakú keleti, nyugati ás déli szláv temetőkből származó, 3. továbbá a magyarság kialakulásának idejéből származó leletek legyenek, 4. a szériák egyénszáma legalább 10 legyen. A szériák minimálisan 10-es egyénszámával a vizsgálat kellő megbízhatóságát kívántam biztosítani. Ezt a feltételt 6 lelő-