Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-04-01 / 4. szám
10 Dunaszerdahelyen a városi ünnepségen, ahol több politikai, társadalmi, oktatási, egyházi és kulturális szervezet is képviseltette magát, több száz személy vett részt. A Szózat eléneklése után Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere szólt a jelenlévőkhöz és üdvözölte a megemlékezőket. Az ünnepi beszédek után átvonultak a Vámbéry téren található 1848-as emlékműhöz, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait. Révkomáromban a megemlékezés hétfőn délután a Jókai-szobomál kezdődött színes kulturális műsorral, majd pedig a Klapka téren folytatódott ünnepi beszédekkel. A többórás rendezvénysorozat este a városi művelődési központban fejeződött be - jelentette Ko- kes János, az MTI pozsonyi tudósítója. Kárpátalján ezúttal Beregszászon tartotta központi rendezvényét az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. Gajdos István, a szövetség elnöke, Beregszász polgármestere beszédében kiemelte: minden esély megvan arra, hogy az ukrajnai elnökválasztás és hatalomváltás után pozitív irányú változások következnek be a kárpátaljai magyarság életében, amihez hozzájárult a közösség tagjainak többsége is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvá- ron a Petőfi-szobomál tartotta központi rendezvényét. A szónok, Kovács Miklós, a szövetség elnöke, párhuzamot vonva a 162 évvel ezelőttihez hasonló összefogással, a nemzetükkel való sorsközösség vállalására szólította a kárpátaljai magyarokat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságnak a megmaradásért folytatott küzdelme csak akkor lehet eredményes, ha tagjai közül elegen vállalják gyermekeik magyar iskolába íratását vagy választásokkor a magyar pártra való szavazást - jelentette Varga Béla, az MTI tudósítója. (MTI) *** A márciusi ünnepségekről szóló tudósításunkat a MAGYAR NEMZET című napilapból állítottuk össze) —A Magyar Nemzetben Kő András Kísér-leti agymosás a kommunista terror idején című összeállításában idéz egy 1949—50-ből származó börtönimát: „Mindenható Urunk, ki sújtasz és felemelsz, embert és népeket, hallgasd meg könyörgésünket. Te, kivel a börtön sírfalain belül őrizetlenül és zavartalanul beszélhetünk, hajolj le hozzánk, szenvedőkhöz és enyhítsd gyötrelmeinket... Adj kegyelmet, hogy erősek legyünk a bün- hődésre, ha bűnösnek találsz, és erősek az áldozatra, ha büntelenek vagyunk. Szűnjék meg a gyűlölet, és váljék valóra a Te igazságod igéje, a szeretet.” MK 2010. április Saáry Éva KEDD REGGEL Miért éppen kedd? Mert akkor van Szűcs Vilma barátnőm tornaórája, amelyen nekem “hazafias kötelességem” időben megjelenni.- A többiek elkéshetnek, de Te magyar vagy, neked példát kell mutatnod! Nos, Vilma tornaórája ürügyül szolgál arra is, hogy reggeli teendőimet sebtében összecsapva, előbb “lelépjek” hazulról, s kiülve a tóparti kávéházba, olvassak, újak, elmélkedjem... Otthon persze ezt nem közlöm. Aligha értenék meg, mit jelent ennek a lopott órának az intenzitása. S az az érdekes, hogy Vilma tornaórája nélkül nem tudom megvalósítani! Más alkalmakkor ez nem megy, noha százszor elhatároztam, hogy minden kötelezettség nélkül is fölkelek időben, és... De nem is a fölkeléssel van a baj, hanem az érveléssel! Nemcsak a család, hanem önmagam felé is! Mintha valami szégyellnivaló lenne abban, hogy az embernek magányra van szüksége, s nem akármikor (“ha a napi munkámat elvégeztem”), hanem reggel, a friss levegő, a harmatos füvek társaságában. .. Egyetlen elolvasott mondat ilyenkor száz másikat virágzik. Az elme és a szív ilyenkor éppolyan tiszta és átlátszó, mint a tavaszi ég... * Kedd reggel. A La Lanchetta teraszáról a parti sétányt szegélyező, pirosvirágú kaméliabokrokra, a fehérbor- dájú sétahajókra, a valószínűtlenül sima, csöndes vízre látni, amelyen többek között az én világoskék ladikom is ringatózik. Fülledt napokon átevezünk vele a szemközti San Rocco-ba ebédelni. A kis, zöldlombos csárdát csak a tó felől lehet megközelíteni, tehát elsősorban “vizi emberek” látogatják. A “parkolót” meszelt cölöpök s hozzájuk csatlakozó, rövid stégek alkotják, amelyeken, ha nem vigyázunk, szálka megy a talpunkba. * Kedd reggelenként, mielőtt beülök a bárba, kiveszem leveleimet a postafiókból. Ritkán fordul elő, hogy nem találok semmit. Ha ki sem mozdulok az odúmból, akkor is állandó kapcsolatban AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
