Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-03-01 / 3. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. március erdélyi szőlőművelés korszerűsítésének élharcosát kell számontatanunk. Paget borai több nemzetközi borversenyen vitték el az első dijat. Az 1878-as párizsi világkiállitson, az addig elért eredményeiért megkapta a francia becsületrendet. Ferenc József magyar király a II osztályú Vaskoronarenddel tüntette ki Paget Jánost a mezőgazdaság és közgazdaság terén tett szolgálataiért. Paget rendszeresen közölt szakcikkeket az "Erdélyi Gazda" és a "Borászati Füzetek" hasábjain. Paget János 84 éves korában, 1892 április 12-én halt meg. Végrendelkezése szerint Kolozsváron, a házsongárdi temető családi PAGET kriptájában helyezték örök nyugalomra. A család kihalt és örökös nem lévén a birtok a román állam kezébe került. A család címerét lefele fordították ugyan, de a jeligéje bennünk él tovább: KITARTANI ÉS REMÉNYKEDNI ! MARTIN JÁNOS —A Magyar Demokratában Háború a nemzet ellen Jelenczki István filmrendező, képzőművész nyilatkozik, akinek a közelmúltban mutatták be Háború a nemzet ellen című, négyrészes dokumentumfilmjét az elrabolt nemzeti vagyonról. A rendező felidézi, hogy egy másik filmjében, az ugyancsak négyrészes „Népek Krisztusa, Magyar- ország 1956” címűben Végvári Vazul elmondta: a trianoni diktátum után édesanyja, aki nyolc gyermeket nevelt fel, így figyelmeztette őket: „Magyarország olyan kicsi, mint a tenyerem, de ha nagy családja lesz minden házaspárnak, akkor ez a megcsonkított ország újból nagy lesz.” Jelenczki hozzáteszi: „Addig, amíg ezt a szemléletet nem tudjuk a fiataloknak átadni, amíg nem jönnek rá arra, mit köszönhetnek ennek a hazának, a magyar műveltségnek, a földnek, aminek most is a kenyerét eszik, mégis kinevetik, lesajnálják és meggyalázzák, akkor a helyzetünk nem fog változni. Nemzeti öntudat visszaállítása nélkül nincs megmaradás. Meggyőződésem, hogy ez a folyamat már megindult.” A filmrendező leszögezte: „Az a magyarság küldetése, hogy beteljesítse a szeretet gyakorlását, a szeretetvallást. A magyar nemzet küldetése őstörténetétől fogva nem más, mint a szeretet teljesülésének megtartása és megvalósítása. Magyarország Mária és a Szent Korona országa.” Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra! Az ördögi nyelv? A Magyar Hírlapban Váli Júlia Megmaradt az ördögi nyelv című összeállításában a moldvai csángók helyzetével foglalkozik. A szerző emlékeztet rá: „Hol az egyház, hol a diktatúra fenyegette a csángókat, mégis megmaradtak. Az anyanyelvi oktatás nekik még mindig csak álom, de egykor közös hagyományainkat, szavainkat még mindig őrzik, mint Európa egyetlen középkori jellegű kultúrája. Moldvában a szeretet nem ige, hanem egy folyó, nagy Sz-szel, azt pedig, hogy szeret, úgy mondják: élvez. Trendek és kultuszok helyett élő hitrendszerük és hagyományuk van.” A cikkből kiderül, hogy a dévai gyermekmentő ferences szerzetes, Böjté Csaba megpróbált segíteni a csángó gyerekeknek, „ám még neki is beletört a bicskája.” A csángók történelmével behatóan foglalkozó Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója emlékeztetett: még 2005- ben a csángó magyar gyerekeknek épülő iskolakomplexum alapkövét tették le a romániai Reke- csinben. A Böjté Csaba által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújtott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Középiskolai és szakmunkásképzést szerettek volna biztosítani neki, bentlakásos kollégiumi keretek között. Ez azonban sajnos nem jött össze. Kiderült, hogy a Rekecsin külső részén megvásárolt telken vezetékek haladnak át, s így az építkezés engedélyeztetése nagyon drága lenne. Van azonban B terv is, Böjté Csaba és az MCSMSZ nem adta fel. Diószegi László szerint „A magyar nyelvű misézés bizonyítja, érdemes várni, tenni. A csángóknak soha nem volt lehetőségük az anyanyelvi misézésre. A középkorban csak magyarul beszéltek, így még gyónni sem tudtak az odaküldött más nemzetiségű papoknak. Hiába a Vatikánnak küldött drámai hangvételű levelek, az ördög nyelvén - ahogyan a magyart egykor egy jászvásári, ias-i püspök nevezte -, az újkorban sem lehetett misézni. Csak a közelmúlt hozott kedvező változást. Tavaly októberben a lábnyiki templomban végre elhangozhatott egy félig magyar, félig román nyelvű mise, aztán egy hónappal később a magyar-román püspökkari találkozón a ias-i püspök bejelentette, hogy támogatja a csángók kérését.” Váli Júlia hozzáteszi: „A magyart a templomban és az iskolában sem tűrték, tűrik a csángók feletti hatalmak.” Magyar Kurír
