Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-02-01 / 2. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. február szer már átszűrték. - így is történt: a lagoszi reptéren a feltűnően gyanús körülmények ellenére sem vetették alá szigorított ellenőrzésnek: testi motozásnak és hátizsákja tartalma átvizsgálásának és repülhetett Amszterdamba. Ott a Schiphol repülőtéren is, feltehetőleg csak személyazonosságát ellenőrizték és a fémtárgyakat kereső szűrésen esett át és beszállhatott a detroiti 253-as járat gépébe. (Az alsónadrágba rejtett folyékony robbanóanyagot az Arab Félsziget al-Kaidája alkalmazta először 2009 augusztusában, mikor Muhammad bin Nayef herceget, Szaudi Arábia helyettes belügyminiszterét majdnem meggyilkolták ezzel a módszerrel.) December 25.-én a Northwest 253-as járatán semmi gyanús nem volt észlelhető, míg a gép 11:40 táján megkezdte a detroiti leszállást. A gép személyzete is épp bekapcsolta az ülés-öveket mikor hirtelen, egy tőzijátékhoz hasonló durranás volt hallható, a gép törzse szárny-feletti részének baloldaláról. A 18H ülést elfoglaló, 38 éves, Alain Ghonda az öveket bekapcsolásra felszólító jelzés ellenére, övét kikapcsolva azonnal felállt, a durranás irányába nézett és rövidesen sötétszürke füstöt látott gomolyogni a mögötte lévő sor 19A ülést elfoglaló utastól. A füst eredetének irányába mutatva, ’Fire!' (Tűz!) kiáltotta és máris lángok csaptak fel az ott ülő utas öléből. Ekkor egy, a 20. sorban ülő holland utas, Jasper Schuringa felugrott, a merénylőre vetette magát és ’vizes palackokat’ és ’takarókat’ kérve kiáltott az utasoknak. A kísérő személyzetből is ketten kézi tűzfecskendőért rohantak és azzal locsolni kezdték az égő utast, az ülést és környékét, valamint a gép padlóját, oldalát és Schuringát. A merénylőt, elégett nadrággal, deréktól térdig meztelenül Schuringa és a személyzet az első osztályú kabinba tuszkolta, ahol megfékezték és ártalmatlanná tették. Az egész nem tartott 10 percig sem. - A merénylő az egész idő alatt nyugodt maradt, nem mutatta a pánik legkisebb jelét sem és nem kiabált vallásos szólamokat. Tervszerűen látszott cselekedni, mintha egy tréningben tanultakat hajtotta volna végre. Ez volt a 2. ilyen meghiúsult kísérlet: 2001 decemberében Richard Reid a cipőjében rejtett el azonos és ennél kisebb mennyiségű folyékony robbanóanyagot és az is elég lett volna a gép katasztrófájához. A repülés előtti ellenőrzésen azóta az amerikai utasoknak a cipőket is le kell venni, hogy átszűrjék és egyénenként több, mint 100 ml folyadékot sem lehet az ellenőrző ponton átvinni. - 2006-ban angol terroristák több Amerikába tartó repülőgépet terveztek üdítő italos üvegekbe rejtett robbanóanyaggal elpusztítani, de sikerült valamennyiüket leleplezni, még mielőtt tervüket vérehajthatták volna. Ez a karácsonyi bombakisérlet is bizonyítja, hogy a ma, szerte a világon alkalmazott reptéri ellenőrzés még midig nem elégséges ahhoz, hogy robbanóanyagot ne csempészhessenek utasszállító gépekbe. Emiatt az utasok ellenőrzésének további megszigorítására, kiterjesztésére és új szőrési technológiák bevezetésére számíthatunk. Dr. Tápay Miklós Drága Magyar Barátaim! Azt gondolom megtaláltam a magyarországi állapotok egyik Rákfenéjét! Szeretném közzé tenni levelezésem egy szeletét. Az alábbi szövegű üzenetet küldtem a Köztársasági Elnöki Hivatalnak. T. Köztársasági Elnöki Hivatal! Egyetlen igen fontos kérdésem volna. Azt az információt kaptam mely szerint a demokratikus úton megválasztott Országgyűlési és Önkormányzati képviselőket ugyan azon a demokratikus módon nem lehet visszahívni! Amennyiben igaz, ez az állítás szeretném tudni a pontos okát! Köszönettel: László Ágnes Kissé váratlanul a következő levelet kaptam! Tisztelt Hölgyem! Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom: Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította: "A képviseletnek - a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából - történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet. A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a
