Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-07-01 / 7-8. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 2010. júl. aug. kutatók kiderítették, hogy 1974 és 1989 között, tehát 15 év alatt a Kongresszus 16,4 milliárd katonai kölcsönt változtatott át segéllyé és, hogy ez, a tárgyaló felek között, tudott dolog volt kezdettől fogva. így valójában minden Izraelnek adott katonai kölcsönt a Kongresszus végül is elengedett, ami lehetővé tette Izraelnek azt a gyakran hangoztatott állítását, hogy amerikai kormánykölcsönökkel ők soha sem maradtak adósok. - A katonai segély összege után a gazdasági segély összege a legnagyobb. 1998 előtt Izrael évi 1,8 milliárd katonai segélyt és 1,2 milliárd gazdasági segélyt kapott. 1999 és 2008 között a katonai segélyt 600 millióval, 2,4 milliárdra emelték, a gazdasági segélyt pedig 120 millióval, 1,08 milliárdra csökkentették. A gazdasági segélyt a 2007-ben aláírt megegyezéssel beszüntették. A segély folyósítása. A katonai és gazdasági segélyt 1982 óta, Amerika mindjárt a költségvetési év első hónapjában, egy összegben fizeti ki Izraelnek anélkül, hogy annak felhasználásáról elszámolni kötelesek lennének. Ezt Amerika jövő bevételeiből számolja el. Izrael ennek egy részét aztán, ugyancsak, mint kölcsönt, visszaadja amerikai kincstári kötvények vásárlásával és még kamatot is gyűjt be érte. - Más államok a segélyt 'A évi részletekben kapják. Privát támogatás. A hivatalos állami támogatáson kívül, évente több, mint 114 milliárd magánadomány is megy Amerikából Izraelbe: 1 milliárd adómentes adakozás formájában és 14 milliárd pedig felvásárolt izraeli kötvények formájában. Ez a magán- támogatás az elmúlt 59 évben 88,5 milliárdot tett ki. Egy idegen kormány részére történő adómentes adakozás számos zsidó jótékony-célú gyűjtés támogatásával lehetséges, mikor az amerikai adófizető a teljes összeget levonhatja jövedelméből az évi adóbevallásnál. Ehhez hasonló adókedvezmény semmilyen más állammal nem létezik. - A nem-állami támogatáshoz sorolhatjuk még amerikai bankok rövid- és hosszúlejáratú kereskedelmi kölcsöneit is, melyek az utóbbi években 1 milliárd nagyságrendet is elértek. Az ossz támogatás. Ha az állami támogatáshoz (113,884 milliárd) hozzávesszük a magántámogatás értékét is, az ossz támogatás 113,972 milliárdra emelkedik és a 2009-es támogatással 114 milliárdon is felül van. - Ilyen mérvű támogatással aztán lehetséges a sivatagból termőföldet varázsolni, jól felszerelt hadsereget és a világ legjobb kémszervezetét (Mosszad) fenntartani, nukleáris fegyvereket gyártani és tárolni, valamint a világy egyik legnagyobb tengervizet sótlanító üzemét felépíteni. Összehasonlítások. A 2009-ig felhalmozódó izraeli állami segély értéke 113,884 milliárd dollárra becsülhető, ami a világon szétosztott amerikai külföldi segély 1/3-át képviseli - bár Izrael lakossága csak 60 %-a Magyarország lakosságának, területe pedig kisebb, mint Dunántúl. - Amerika után a legnagyobb külföldi segélyt (31 milliárd) Izrael Németországtól kapta a náci áldozatok kárpótlásaként, ami 5345 dollárt jelentett minden izraelinek. Ha ehhez hozzávesszük az amerikai segélyt is, akkor a kettő együtt k.b. 20 ezer dollár egyéni segélyt jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy a 20 %-ot kitevő izraeli-arab lakosság ebből a támogatásból kimarad, akkor az izraelizsidóknak (5,6 millió) egyénileg jutó összeg még ennél is nagyobb. 1949 és 1995 között Afrika Szahara alatti része, Dél-Amerika és a Karib-tengeri szigetek együtt 62,497 milliárdot kapott, ami csaknem annyi, mint ami a kis Izraelnek jutott. Ha a területek lakosságát vesszük alapul, akkor a Szaharától délre eső rész 568 millió lakosának juttatott 24,415 milliárd, egyénenként 43 dollárt jelentett. A Dél-Amerika és a Karib-térség 480 millió lakosának adott 38,254 milliárd egy főre eső része pedig 79 dollár volt. A segély stratégiai fontossága. Az Izraelnek nyújtott nagy katonai segély persze érthető volt a hidegháború alatt, mikor a Szovjet Unió nagy katonai segítséggel támogatta a térség Izrael-ellenes államait: Egyiptomot, Szíriát és Irakot. Amerikának ekkor nagy szüksége volt egy demokratikus és Amerika-barát szövetségesre ebben a térségben. Izrael stratégiailag fontos szerepét találóan így jellemezte Alexander Haig tábornok, Reagan elnök első külügyminisztere: ’Izrael a legnagyobb, harcban kipróbált és kifizetődő repülőgép anyahajó, melyen egy amerikai katona sincs és Amerika nemzetbiztonsági szempontjából a legkritikusabb térségben van.’ - Izraelnek ez a szerepe ma sem változott, a Golf- és Iraki háborúk után, mikor Irán erőltetett ütemű nukleáris programja valószínűbbé teszi annak nem békés célját. A kérdés az és az elkövetkező 1-114 évben ez lesz a legkritikusabb kérdés, hogy a nukleáris fenyegetettség szorító helyzetében mi lesz Izrael döntése? Rajtaütésszerű légicsapás? Mint 1967 június 5.-én, a 6 napos háború első napján, mikor reggel 7:30-kor, közel 200 izraeli gép repült Egyiptom felé alacsonyrepülésben - felderítetlenül. GYÖNGYSZEMEK Mindenki elmegy, én is elmegyek. Nem marasztalnak aggódó szerelmek, tétova szavaim a földbe rejtem. Ez már az ősz keserves gondja, többé a nyár üdvét nem ontja, elszabadulnak a szelek, ablakaimon könny pereg... Saáry Éva
