Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-07-01 / 7-8. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2010. júl. aug. Tápay Miklós, dr. Az amerikai-izraeli segély Mikor 1980 júniusában az akkori amerikai elnök, Jimmy Carter, ellenezte izraeli telepek létesítését az Izrael által megszállt területen - ami ellenkezik a nemzetközi joggal, tehát illegális - az izraeli válasz új telepek építésének bejelentése volt. Akkor a telepesek száma nem érte el az 50 ezret sem. Mikor 2010 márciusában Obama ugyanezt kérte az egy éve félbeszakadt izraeli-palesztin tárgyalások újrakezdése érdekében, az izraeli válasz ugyanaz volt, mint 30 évvel ezelőtt, a telepesek száma pedig már közel 500 ezerre emelkedett. Amerika a telepek létesítésével és bővítésével sohasem értett egyet 3 okból: 1) mert illegális; 2) lehetetlenné teszi az izraeli-palesztin viszály diplomáciai megoldására irányuló amerikai erőfeszítéseket és 3) mert ez a megoldatlan viszály, az Izraelnek nyújtott rendszeres segély miatt, Amerika-ellenes hangulatot hozott létre világszerte de leginkább a Közel-Keleten. Ez pedig különösen nem érdeke Amerikának manapság, a világ nagy részére kiterjedő terror-ellenes háború idején. Az izraeli-palesztin béke-kísérleteket figyelemmel kísérő ember u.i. nehezen érti, hogy az emiatt időnként feszültté váló amerikai-izraeli kapcsolatban Amerika miért nem használja fel az Izraelnek nyújtott óriási segély ügyét az izraeli álláspont puhítására? A segély. Ennek a segélynek létezése általánosan ismert, de története, összetétele, annak változása és összegszerinti nagyságára vonatkozó adatok nem általánosan ismertek, még Amerikában sem. Az erre vonatkozó adatok nem titkosak és elérhetők több forrásból is: az internet kereső szolgáltatásán keresztül, a Kongresszus Kutató Szolgálatán (Congressional Research Service) keresztül, mely a Kongresszus könyvtárának részlege és az USA Nemzetközi Fejlődés Irodájának (US Agency for International Development - USAID) könyvtárán keresztül, Virginia állam Rosslyn városában. - Itt elsősorban a médiát lehet okolni, hogy a segély adatait nem ásták ki. így kevés amerikai van tisztában azzal, hogy mibe is kerül Izrael az amerikai adófizetőnek. Bár a segélyt a kongresszus szavazza meg, feltehető, hogy a kongresszusi tagok között is a részleteket csak azok a bizottsági tagok ismerik, akik a segélyről szóló törvényjavaslatot összeállítják - azok pedig nem beszélnek róla, mert választási kampányukban nem kis összegeket kaptak a félelmetesen hatásos izraeli érdekszövetkezetektől (lobby). [Eddig 126 ilyen izraeli akcióbizottságot (Political Action Committee - PÁC) tartanak nyílván és ebből 50 minden választáson közreműködött.] - így az a látszat, mintha a media, a kongresszus, a külügyminisztérium és a mindenkori elnök között egy ’elhallgatási paktum’ létezne, pedig a 2. Világháború óta Amerika külföldi segélyének (Foreign Aid) legnagyobb részét felvevő államról van szó. Az évi 3 milliárd dollár támogatás minden izraelinek 500 dollárt jelent! - A segéllyel kapcsolatban azt is tudni kell, hogy míg Amerika deficites költségvetéssel operál, a segély minden egyes dollárját a kormány valahonnan kölcsönből teremti elő, azaz ezzel is növeli az amerikai nemzeti adósságot. A segély részei. Izrael függetlenségi háborúja (1948) után, 1949 óta, Amerika évente rendszeresen folyósít segélyt Izraelnek. Ennek teljes összege 2009- ig - az elmúlt 59 évben - 103,614 milliárd volt. A segélynek 3 fő része van: a katonai segély (56,024 milliárd dollár), a gazdasági segély (30,897 milliárd) és a bevándorlók, valamint menekültek része (1,557 milliárd). Ehhez jön még a külföldi amerikai iskolák és kórházak Izraelre eső része (143,3 millió), valamint a más célokra adott 14,992 milliárd dollár. Az említett adatok azonban csak becslések, mert a segély értékét pontosan kiszámítani, több okból, szinte lehetetlen. Ennek egyik oka az, hogy a segély részei különböző amerikai képviseletek és minisztériumok, legfőképpen a hadügyminisztérium (Pentagon) és a kereskedelmi minisztérium költségvetésében rejtőznek, másrészt pedig sokszor olyan név alatt szerepelnek, ami mennyiségileg nehezen meghatározható. Ilyen pl. a segély korai kiosztása miatt Izrael részére létrejött kamatjövedelem, ami viszont annak megfelelő veszteséget jelent az amerikai állampénztárnak. A segély összegszerinti legnagyobb része a katonai segély, melyet Lyndon Johnson elnöksége óta úgy terveznek, hogy az minőségi fegyverzeti előnyt biztosítson Izraelnek ellenfeleivel szemben. Ez nem függ az amerikai-izraeli kapcsolat időnkénti változásától. Bizonyíték erre az, hogy egy nappal Obama Netanjahuval, feszült légkörben folytatott eredménytelen tárgyalása után, március 24.-én a Pentagon 3 új, katonai, taktikai szállítógép eladását jelentette be Izraelnek, egy 1,9 milliárdos megrendelés keretében. - Egy 2007 augusztusában aláírt megegyezés szerint a mostani, 3 milliárdos évi katonai segély 2013-ra 3,15 mil- liárdra fog emelkedni és ezen a szinten marad 2018-ig, függetlenül a palesztinokkal folytatott béketárgyalások kimenetelétől. - Míg más katonai segélyben részesülő országok csak a Pentagonon keresztül vásárolhatnak felszerelést, Izrael közvetlenül tárgyalhat az amerikai hadiipar vállalataival a hadügyminisztérium felügyelete nélkül. Azonkívül Izraelnek megengedett, hogy katonai segélyének 26,3 %-át Izraelben költse, ami egyre fejlettebb és modernebb izraeli hadiipar létrejöttét tette lehetővé. Ennek eredménye, hogy 2006-ban Izrael hadiipara 4,4 milliárdos bevétellel, a világ 9. legnagyobb fegyver-exportáló állama lett - az amerikai segély közvetett eredményeként. - Kongresszusi iratokban
