Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-07-01 / 7-8. szám
2010. júl. aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Harmath István írja Chicagóból Május 15-én szombat este 6 óra körül, megélénkült a chicagói Szent István Király templom környéke, ugyanis a cserkészek, pontosabban a 19. számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapat tagjai, vezetői és támogatói készültek a Székely lakodalom nevet viselő zenés-táncos találkozóra. Az internet segítségével szervezett lagzi a tavalyi Palóc lakodalomhoz hasonlóan telt házzal ment, sőt már napokkal előtte érkezett a hír, hogy a rendezvényre a terem megtelt. A lagzi természetesen nem volt hivatalos esküvő, hanem az igazinak egy fergeteges és színpompás utánzata, de Sándor Renáta a menyasszony nagyon csinos fiatal hölgy, míg Nádas Zsolt a vőlegény, mo- kány jóképű fiatalember, akik akár a valósnak is megfelelnének. A szombat esti szentmise után, a korábban érkezőket a bejáratnál sátor alatt fogadták a rendezők, és élő magyar muzsika hangjaira már kint az utcai előtérben megkezdődött a vigadalom. A jegyék felvétele, illetve kijelölt asztalhelyek mellé egy pohárka finom pálinka dukált mindenkinek, hozzá a szabadban, frissen sütött kür- tőskalács darabkák. (Voltak néhányan, amint ezen sorok írója is, aki több pohárkával is kért a tüzes, kisüsti pálinkából és az ízes kürtöskalácsból.) Az színpompás erdélyi motívumokkal feldíszített Mindszenty terem azután lassacskán megtelt, ami ezúttal több mint háromszáz személyt jelentett. A jó öreg színpadot a színes dekoráció eredeti Székely fonóvá változtatta, körülötte a hat Székely vármegye címerei díszpajzson voltak láthatók. A mennyezeten a piros - fehér és zöld szalagok, míg az asztalokon lévő vázákban élő virágok juttatták mindenki eszébe, az egykori, híres erdélyi eleganciát. A díszes programfüzet szerint 6:30-kor kezdődött a Székelyfonó jelenet a színpadon. Kicsit sokan voltak a zenészek, táncosok és énekesek egyszerre a kis helyen, de a sok jó ember kis helyen is elfér itt is bevált, és a műsor a közönség tapsvihara között lezajlott. Ezután indult volna a Lakodalmi menet, ám eltűnt a menyasszony. Hál Isten a pandúrok elfogták a tolvajt és végre elkezdődött a menet, akkurátusán megállva előbb a menyasz- szony, majd a vőlegény szüleinél. Sándor Renáta kicsit pityergett, amikor a mamának, papának megköszönte, hogy felnevelték majd nagymama és a nővére kapott puszit, míg Nádas Zsolt csak a szüleitől búcsúzott, a népes Nádas család többi tagjai többfelé élnek Amerikában. Időközben Vitális Sándor vőfény végezte a dolgát és régies Köszöntőt mondott, miközben hangos botütéssel hívta fel a figyelmet a gyorsan pergő ünnepi eseményekre. „ Tisztelt gyülekezet! Isten szent nevében induljunk el innen csendes békességben. Vőlegény urunknak keressük fel párját, az ő drága tündér ékes menyasz- szonyát. Szerezzünk neki ma örök boldogságot, hozzunk a keblére egy szép gyöngyvirágot! A vidám és játékos búcsúzások után Ft. Kovács János mondott imát, majd megáldotta a konyhában elkészült ételeket, amelyek illata már belopódzott a terembe és megindította nyálka- mirigyek csorgását. Következett a Székely Himnusz éneklése. A dalt emlékezetem szerint, 2000. augusztus 20-án énekeltük először a chicagói Szent István Király templomban, amikor az újonnan érkezett Ft. Vas László atya és John Manz helyi püspök együtt celebrálták a szentmisét Szent István király ünnepén. Idén az április 25-én tartott, második választási forduló után a győztes Fidesz - KDNP Vörösmarty téri rendezvényen, a magyar Himnusz után lelkesen elénekelték, a „Ki tudja merre, merre visz a végzet, ” kezdetű, Székely Himnuszt.. Budapesten május 14-én az új Országgyűlés alakuló ülésén is elhangzott a dal, ki tudja, talán először a Parlamentben. Többen nehezményezték, pedig semmi okuk nincs rá, a Székely Himnusz az Erdélyi emberek kivált a Székely- földön élők kedvenc éneke, amelyet könnyezve hallgat minden magyar. Öröm számunkra, hogy az Amerikában született és nevelkedett cserkészeink is megismerkednek a székely szokásokkal, a dalokkal, és kultúrával. Összetartozást jelképez ez az ének, és a magyarság egyesülési vágyát, ami akkor is fontos, ha nincs sok remény rá a jövőben. Végezetül pedig, had írjam le a Székely Himnusz közszájon forgó változatát: „Ki tudja merre, merre visz a végzet/ Göröngyös úton, sötét éjjelen./ Vezesd még egyszer győzelemre néped,/ Csaba királyfi csillagösvényen./ Maroknyi székely, porlik mint a szikla/ Népek harcának zajló tengerén/ Fejünk az ár jaj szászor elborítja, / Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ez a szöveg kicsit más, mint amit a szövegíró Csanády György 1921-ben Budapesten papírra vetett, s amelynek zenéjét Mihalik Kálmán zeneszerző komponálta. Az utolsó sor eredetileg, így szólt: „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!" Egyes szakértők szerint, a nyugati emigránsok változtatták meg a szöveget. 2009-ben a Székelyudvarhelyen tartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen lett Székelyföld hivatalos himnusza. Visszatérve a chicagói Székely lakodalomra, este félnyolcra volt előirányozva az első fogás: tanyasi tyúkhúsleves laskával, s bár az asztalokra szolgált étel kicsit késett, de annál jobban ízlett, amikor végre megérkezett. A leves mellé a benne főtt tyúk, barna és fehérhúsos részeit, valamint zöldségeket hoztak a tálalásban segédkező fiatal hölgyek. Más alkalommal már a leves és a hozzávalók is elég lenne egy jó kis vacsorára, de itt ez csak a kezdet volt. Este nyolckor kezdetét vette a Menyasz-
