Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)

2010-07-01 / 7-8. szám

2010. júl. aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Harmath István írja Chicagóból Május 15-én szombat este 6 óra körül, megélénkült a chicagói Szent István Király templom környéke, ugyanis a cserkészek, pontosabban a 19. számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapat tagjai, vezetői és támogatói készültek a Székely lakodalom nevet viselő zenés-táncos találkozó­ra. Az internet segítségével szervezett lagzi a tavalyi Palóc lakodalomhoz hasonlóan telt házzal ment, sőt már napokkal előtte érkezett a hír, hogy a rendezvényre a terem megtelt. A lagzi természetesen nem volt hivatalos esküvő, hanem az igazinak egy fergeteges és színpom­pás utánzata, de Sándor Renáta a menyasszony nagyon csinos fiatal hölgy, míg Nádas Zsolt a vőlegény, mo- kány jóképű fiatalember, akik akár a valósnak is meg­felelnének. A szombat esti szentmise után, a korábban érkezőket a bejáratnál sátor alatt fogadták a rendezők, és élő ma­gyar muzsika hangjaira már kint az utcai előtérben meg­kezdődött a vigadalom. A jegyék felvétele, illetve kije­lölt asztalhelyek mellé egy pohárka finom pálinka du­kált mindenkinek, hozzá a szabadban, frissen sütött kür- tőskalács darabkák. (Voltak néhányan, amint ezen sorok írója is, aki több pohárkával is kért a tüzes, kisüsti pálin­kából és az ízes kürtöskalácsból.) Az színpompás erdé­lyi motívumokkal feldíszített Mindszenty terem azután lassacskán megtelt, ami ezúttal több mint háromszáz személyt jelentett. A jó öreg színpadot a színes dekorá­ció eredeti Székely fonóvá változtatta, körülötte a hat Székely vármegye címerei díszpajzson voltak láthatók. A mennyezeten a piros - fehér és zöld szalagok, míg az asztalokon lévő vázákban élő virágok juttatták mindenki eszébe, az egykori, híres erdélyi eleganciát. A díszes programfüzet szerint 6:30-kor kezdődött a Székelyfonó jelenet a színpadon. Kicsit sokan voltak a zenészek, táncosok és énekesek egyszerre a kis helyen, de a sok jó ember kis helyen is elfér itt is bevált, és a műsor a közönség tapsvihara között lezajlott. Ezután in­dult volna a Lakodalmi menet, ám eltűnt a menyasszony. Hál Isten a pandúrok elfogták a tolvajt és végre elkez­dődött a menet, akkurátusán megállva előbb a menyasz- szony, majd a vőlegény szüleinél. Sándor Renáta kicsit pityergett, amikor a mamának, papának megköszönte, hogy felnevelték majd nagymama és a nővére kapott pu­szit, míg Nádas Zsolt csak a szüleitől búcsúzott, a népes Nádas család többi tagjai többfelé élnek Amerikában. Időközben Vitális Sándor vőfény végezte a dolgát és régies Köszöntőt mondott, miközben hangos botütéssel hívta fel a figyelmet a gyorsan pergő ünnepi esemé­nyekre. „ Tisztelt gyülekezet! Isten szent nevében indul­junk el innen csendes békességben. Vőlegény urunknak keressük fel párját, az ő drága tündér ékes menyasz- szonyát. Szerezzünk neki ma örök boldogságot, hozzunk a keblére egy szép gyöngyvirágot! A vidám és játékos búcsúzások után Ft. Kovács János mondott imát, majd megáldotta a konyhában elkészült ételeket, amelyek illa­ta már belopódzott a terembe és megindította nyálka- mirigyek csorgását. Következett a Székely Himnusz éneklése. A dalt emlékezetem szerint, 2000. augusztus 20-án énekeltük először a chicagói Szent István Király temp­lomban, amikor az újonnan érkezett Ft. Vas László atya és John Manz helyi püspök együtt celebrálták a szent­misét Szent István király ünnepén. Idén az április 25-én tartott, második választási forduló után a győztes Fidesz - KDNP Vörösmarty téri rendezvényen, a magyar Him­nusz után lelkesen elénekelték, a „Ki tudja merre, merre visz a végzet, ” kezdetű, Székely Himnuszt.. Budapesten május 14-én az új Országgyűlés alakuló ülésén is el­hangzott a dal, ki tudja, talán először a Parlamentben. Többen nehezményezték, pedig semmi okuk nincs rá, a Székely Himnusz az Erdélyi emberek kivált a Székely- földön élők kedvenc éneke, amelyet könnyezve hallgat minden magyar. Öröm számunkra, hogy az Amerikában született és nevelkedett cserkészeink is megismerkednek a székely szokásokkal, a dalokkal, és kultúrával. Össze­tartozást jelképez ez az ének, és a magyarság egyesülési vágyát, ami akkor is fontos, ha nincs sok remény rá a jövőben. Végezetül pedig, had írjam le a Székely Himnusz köz­szájon forgó változatát: „Ki tudja merre, merre visz a végzet/ Göröngyös úton, sötét éjjelen./ Vezesd még egyszer győzelemre néped,/ Csaba királyfi csillagösvé­nyen./ Maroknyi székely, porlik mint a szikla/ Népek harcának zajló tengerén/ Fejünk az ár jaj szászor elbo­rítja, / Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ez a szöveg kicsit más, mint amit a szövegíró Csanády György 1921-ben Budapesten papírra vetett, s amelynek zenéjét Mihalik Kálmán zeneszerző komponálta. Az utolsó sor eredetileg, így szólt: „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Is­tenem!" Egyes szakértők szerint, a nyugati emigránsok változtatták meg a szöveget. 2009-ben a Székelyudvar­helyen tartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen lett Székelyföld hivatalos himnusza. Visszatérve a chicagói Székely lakodalomra, este fél­nyolcra volt előirányozva az első fogás: tanyasi tyúk­húsleves laskával, s bár az asztalokra szolgált étel kicsit késett, de annál jobban ízlett, amikor végre megérkezett. A leves mellé a benne főtt tyúk, barna és fehérhúsos ré­szeit, valamint zöldségeket hoztak a tálalásban segédke­ző fiatal hölgyek. Más alkalommal már a leves és a hoz­závalók is elég lenne egy jó kis vacsorára, de itt ez csak a kezdet volt. Este nyolckor kezdetét vette a Menyasz-

Next

/
Thumbnails
Contents