Amerikai Magyar Újság, 2010 (46. évfolyam, 1-8. szám)
2010-07-01 / 7-8. szám
2010. júl. aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 mentelmi jogát?--Szeretném, ha itt tartanánk, a mentelmi jogának felfüggesztéséhez nem férhet kétség. —Az MSZP mögött, akármekkora is most a politikai ereje, nagyon jól szervezett hálózat áll. Ezzel a Kádárrendszerből örökölt és folyton megújuló hálózattal az új kormány le tud számolni? —Az elmúlt húsz év legnagyobb kudarca az, hogy azok a hálózatok, amelyek a Kádár-rendszert az utolsó éveiben éltették, fennmaradtak. A rendszerváltáskor ezek a szervezetek átmentették magukat, sőt Gyur- csány Ferenc KISZ-es generációja a hatalomba lépve újjáélesztette őket. Beépültek a gazdaságba, valamint az állami és az árnyék-magán titkosszolgálatokba. Ez a folyamat akkor is antidemokratikus lenne, ha ezek a hálózatok előéletükben és kapcsolatrendszerükben nem kötődnének a kommunista, totalitárius rendszerhez. Tehát önmagukban is veszélyt jelentenek a demokráciára és a jogállamra. —Ha már a titkosszolgálatoknál tartunk, a kormányban Pintér Sándor ellenőrzi a területet. Az ellenzék szerint túl nagy hatalom összpontosul a belügyminiszter kezében. —Ezt másképp látom. Önmagában ezzel nem lesz nagy hatalom a belügyminiszter kezében, viszont annál nagyobb felelősség nyomja majd a vállát. A titkosszolgálatokat eddig egy tárca nélküli miniszter, vagy a kancelláriaminiszter államtitkára ellenőrizte. Az elmúlt nyolc évben olyan mértékben züllesztették le, verték szét morális értelemben is a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy az újjászervezése nagyon komoly kihívást jelent. Az új struktúra indoka az, hogy az ugyancsak a belügyminiszter felügyelete alá tartozó bűnüldözésre is ráfér a megerősítés. Nagy szükség van a két szervezet közötti együttműködés javítására. A titkosszolgálatoknak egyébként az elmúlt húsz évben is, részben, a bűnüldözésben való segéderőként kellett volna dolgozniuk, illetve dolgoztak is. A Gyurcsány-korszakban nemcsak a szolgálatokat, hanem a rendőrséget is kivéreztették, az ő munkájukat is meg kell erősíteni. Az egy kézben összpontosuló irányítás a hatékonyság fokozását jelenti. Az MSZP azon vádja, hogy politikai befolyás alá kerültek a szolgálatok, nevetséges: annál jobban nem lehet a politika alá gyűrni az NBH-t, mint ahogyan Gyurcsány és tettestársai, Szilvásy György és Labore Sándor tették. —Mi változik az országban egy új alkotmánnyal? —Téved, aki azt gondolja, hogy az elmúlt húsz év kudarcainak az alkotmány volt az okozója. A következő húsz év sikere sem az új alaptörvényen fog múlni. —Ezek szerint túldimenzionáltnak tartja az alkotmány körüli vitákat? —Teljes mértékben. A mostani alkotmány betöltötte a hivatását, az az alkotmányos berendezkedés, amelyet rögzít, az elmúlt húsz évben jól működött, Gyurcsány színre lépéséig képes volt biztosítani a politikai stabilitást. Mivel a jogszabályokat normális, átlagos viszonyokra, normális szellemi képességű és morális tar- tású emberekre szokták megírni, nem gyurcsányokra, az alkotmány nem hibás a kialakult extrém politikai helyzetekért. Most, a társadalmi felhatalmazásunkkal élve, levonhatjuk mindannak a következményét, ami az elmúlt időszakban történt. Húsz év elég hosszú idő ahhoz, hogy az életviszonyok megváltozásának tapasztalatával a hátunk mögött újraírjuk a korábbi alaptörvényt. Véletlenül alakult úgy, hogy krízishelyzetbe kerültünk gazdaságilag, morálisan és az alkotmányos berendezkedés tekintetében is. Az is véletlen, hogy épp most zártuk le a rendszerváltás utáni időszakot. Új időszámítás kezdődhet ezen a téren is. Pindroch Tamás Emlékezés a trianoni diktátumra a 90. évfordulón a felvidéki magyarokról Mottó: T. G. Masaryk a csehszlovák állam megalapítójának véleménye: „Ha beleegyezünk a népszavazással kialakított államhatárba, Csehszlovákia nem jöhetett volna létre”. 1918-19-ben a cseh légiók kezdeti harcok után már csak besétáltak Ungvárig és az Uzsoki szorosig (1919. január 20). Kárpátalját már a kanadai ruszin emigráció egyes vezetőivel, de a hazai ruszinok megkérdezése nélkül történt fiktív cseh-ruszin megállapodás alapján, a ver- saillesi békekonferencián csatolták Csehszlovákiához, elsősorban azért, hogy Máramarosszigetnél a cseh hadsereg a románnal összezárva, abroncsként vegye körül és tartsa kordában a védhetetlenné vált Magyar- országot. Ilyen hosszúra, 1300 km-re nyúló „hurka-szerű” Csehszlovák államalakulatot csakis a határmenti átlós magyar vasúti fővonalakkal lehetett összefogni. A természetes alakú kárpát-medencei vasúthálózatot az új államalakulatok csakis a közlekedés-földrajzot megerőszakoló módszerrel tudták átformálni. Alapelvük volt, hogy az átlós vasúti fővonalak ne az „ellenséges” Magyarországnál maradjanak, hanem a győztesek katonai felvonulási lehetőségeit segítsék elő. E vasúti fővonalak mentén él 2 milliót kitevő tömbben az elcsatolt magyarok 2A-a. ezekre nehezedett elsősorban az elnyomás, hiszen még a vasbeton erődrendszer kiépítése Pozsonytól Beregszászig, Nagyváradon át Szabadkától Dél-Baranyáig és a Dráva mentén tartott. Ennek terület-kisajátítása és mezőgazdasági megművelése is külön teherként nyomta a kisebbségi sorsba taszított magyarokat.
