Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-12-01 / 12. szám

10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. Karácsony EGYHÁZI KÖRKÉP (Összeállítja: fr. Hesz Dénes ofm a Magyar Kurír alapján.) Anglikán-Katolikus kapcsolat A Szentszék a minap hozta nyilvánosságra XVI. Benedek Anglicanorum coetibus (Anglikánok cso­portjai) kezdetű apostoli rendelkezését, amely a ka­tolikus egyházzal a teljes közösséget helyreállítani kívánó anglikán csoportok számára fekteti le a szük­séges szervezeti kereteket. „Anglikánok csoportjai kérték az utóbbi időkben, a Szentlélek indíttatására, többször és állhatatosan, hogy testületileg is befogadást nyerjenek a katolikus egyház teljes közösségébe, az Apostoli Szentszék pedig kedvezően fogadta kérésüket. Péter Utóda ugyanis - aki az Úr Jézustól azt a megbízatást kapta, hogy garantálja a püspökök egységét, vezesse és óv­ja minden egyház egyetemes közösségét - nem te­heti meg, hogy ne biztosítsa annak eszközeit, hogy e szent óhaj megvalósulhasson.” Az Anglicanorum coetibus kezdetű apostoli rendelkezés kezdő mon­datai ekképpen nevezik meg az intézkedés kiváltó okát és értelmét. A Borromeo Szent Károly ünnepén aláírt jogsza­bállyal XVI. Benedek a mindenkori pápa alapvető küldetését teljesíti: az egyház látható egységét kí­vánja előmozdítani. Mégpedig ezúttal azon anglikán csoportok - és nem csupán egyéni hívek és papok - kérésére, akik teljes közösségre kívánnak lépni a katolikus egyházzal. Ennek feltételei az azonos hit­vallás - ami a Katolikus Egyház Katekizmusának elfogadását jelenti - a szentségek terén való egység - amit a volt anglikán papok, püspökök katolikus pap­pá felszentelése biztosít - valamint a Péter Utódával közösségben levő püspökök testületébe való betago­zódás - ami ezesetben személyi ordinariátusok ala­pítása révén valósul meg. Az Anglicanorum coetibus értelmében az anglikánok bizonyos csoportjainak Rómával való egyesülése nem azt a modellt követi, amit a korábbi évszá­zadokban a keleti egyházak uniója. Nem egy ún. sa­játjogú egyház jön létre tehát (mint amilyenek a különböző keleti rítusú katolikus egyházak), hanem a Szentszék a latin rítusú (azaz római) egyházon be­lül gondoskodik egy sajátos ősi, egykor ugyancsak a latin egyházból kivált lelki és liturgikus hagyomány továbbéléséről. Példát adva arra, hogy a római pá­pával való teljes közösség megvalósítható az értékes saját hagyományok megtartása mellett is. Ezért az Anglicanorum coetibus nem elhanyagolható ökume­nikus üzenettel is bír. Elvándorlók ellátása Lelkipásztori válaszadás az elvándorlás jelenségére a globalizáció korszakában - ez volta témája a no­vember 9. és 12. között a Vatikánban zajló tanács­kozásnak, az elvándorlók és menekültek VI. Világ- kongresszusának, amelyet az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsa szervezett. A kongresszuson részt vesz Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspök is, az MKPK megbízottjaként. A Szentatya november 9-én, hétfőn délben fogadta a résztvevőket, 81 ország háromszáz képviselőjét. Be­szédében rámutatott: az elvándorlás egyidős az em­beriség történetével, de sosem volt ilyen nagy mér­tékű és ilyen összetett, mint ma. A komplex helyzet láttán a pápa figyelmeztetett, hogy el kell gondol­kodni a pusztán anyagi fejlődésre alapozott társada­lom következményeiről. Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikáját idézve hangsú­lyozta: csak az átfogó fejlődés tekinthető valós fejlő­désnek, vagyis az, amely minden emberrel és a teljes emberrel foglalkozik. A hiteles fejlődés mindig szolidáris. A globalizáció útján járó társadalomban a közjónak és az ez iránti elkötelezettségnek ki kell terjednie az egész emberi családra, a népek és nemzetek közösségére. A globa­lizáció folyamata alkalmat adhat az átfogó fejlődés előmozdítására, de csak akkor, ha a kulturális kü­lönbségeket a találkozás és a párbeszéd lehetősé­geinek tekintjük. Továbbá, ha a világ erőforrásainak egyenlőtlen elosztása a szolidaritás új tudatára éb­reszt, amelynek egyesítenie kell az emberi családot. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem létezik haté­kony fejlődés, ha nem segíti elő a népek közötti ta­lálkozást, a kultúrák közötti párbeszédet és a jogos különbségek tiszteletét. Beszéde végén a pápa megállapította: a Jézus tanítá­sához hű keresztény közösségek tisztelettel és fi­gyelemmel fordulnak minden ember felé. Hiszen Isten képére és hasonlatosságára lettek teremtve, va­lamint Krisztus vére által lettek megváltva. Az egy­ház arra kéri tehát a híveket, hogy nyissák meg szí­vüket a bevándorlók és családjaik felé. Vegyék fi­gyelembe, hogy nem problémát jelentenek, hanem olyan erőforrást, amelyet megfelelően fel kell hasz­nálni az emberiség haladására és hiteles fejlődése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents