Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-12-01 / 12. szám
2009. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG REMÉNYIK SÁNDOR: IN HOC SIGNO In hoc signo: e jelben győzni fogsz, In hoc signo: a kereszt ez a jel In hoc signo: a kereszt, mely lesújt, Ez a kereszt, mely mindig fölemel. A tábor nő, a tábor harcra kész. Új leventékre néz egy új tavasz. Zúg a szélben lélek-rengeteg. Aki velünk nincs, ellenünk van az. Kereszténység: hogy lángol ez a szó, Mit elfödöztek bús szemünk elől! Isten, a szikla, omló föveny lett, És puhány lett a Názáretiből! Nem, nekünk nem egy viasz Isten kell, Aki elomlik, s szakad mint a part, A mi Istenünk eszményeket tűz És törvényt hoz és Ítéletet tart. S a mi eszményünk nem egy tág keret, Amelybe minden szenny is belefér, A mi eszményünk Grál-kehely, örök, S az új szövetség benne: ama Vér. Mi megbocsátni, szeretni tudunk, De harcolni is irgalmatlanul! Amig valaki álmainkhoz ér, S mig szentségünkhöz érni mersze van. S ha láttuk Urunkat a Golgotán, Szelid-szenvedőn, örök a remény, Hogy meglátjuk még diadalmasan, S megdicsőülten a tábor hegyén. Ahol alatta elvész világ, És a Teremtés ponttá vékonyul? S nyomába’ ránk húsvéti permeteg: Szent álmok áldott ajándéka hull. In hoc signo: e jelben győzni fogsz, In hoc signo: a kereszt ez a jel. In hoc singo: a kereszt mely lesújt, Ez a kereszt, mely mindig fölemel. * Vannak versek és vannak költemények. Versben is el lehet mondani hogyan készül a mákos sütemény, vagy leír egyéb mást, de nem mondd többet. Egy költemény szavai mögött van más is. Petőfi Sándor „leíró” költeményei között van a U Tisza, de nem tudta megállni, hogy a gátat törő folyó mögött ne hallja a szabadság dobpergését. Ez a vers is költemény. Egyetlen szavával a „viasz Isten”-nel többet mondd mint 3 prédikáció, vagy több oldal teológiai elmefuttatás korunkról. Sőt, ezekben a szavakban benne van az egész kor, és a bizonytalan jövő. A történelemben Krisztusnak több arca volt. Láttuk szenvedőn a kereszten, volt ostor a kezében sőt fejsze, amelyekkel odavágott az istentelenek közé. Volt Isten báránya. A keresztes hadjáratokban fővezér. Volt nyájas tanító, betegápoló, csodatevő orvos stb. A birkanyáj terelője volt, de most őt is a birkák közé próbálja terelni az ember. Ma persze mindezt a tudomány nevében teszik, hisz nem-csak haladtunk, de evolváltunk is. Az evolúció nem tűr gyermekjátékot. Lehet, hogy van haladás, esetleg evolúció is, de az ember mégsem tanult. Egymás pusztítása után nagyban hozzákezdett életterének pusztításához is, mert kifizető. A pénz Isten lett. Nem, itt a demokrácia nem segít, csak a pusztulást segíti elő. Nem a politika váltja meg az embert, hanem egy új kereszteshaj árat, mely ugyan keresztényetlenül hangzik, de nem űzte ki Isten a romlott embert a paradicsomból? Szalay Gyula KI TUD RÓLA? Elizabeth de Charay (Cserey Erzsébet), a New York-i Magyar Színház igazgatónője, 2007-ben agyvérzést kapott, és a Lenox Hill kórházba szállították, ahonnan a Harlemi kórházba vitték gyógykezelésre. Rajongói látogatták, de 2007. szeptember 28-óta senki nem tud róla pontos információt, csak annyit, hogy 2008. január 10-én elhalálozott. Sokan szerették a művésznőt, és virágot akarnak elhelyezni sírjára. Szeretnék tudni, ha Magyarországra vitték melyik temetkezési vállalat temette el, vagy hol hamvasztották el! - Szerintem ez logikus kérés, mivel 25 évig vezette a színtársulatot. Otthon is ismerték, a TV is készített vele interjút. Aki tud róla, kérem segítsen a rajongóinak! Szeretettel: Ferencz Amália New York, tel: 973-773-4680
