Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-10-01 / 10. szám

8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. október Anna Bált szerveztek a cserkészek Melbourneben Talán nem is gondolták 1825-ben Balatonfüreden, ahol először rendeztek Anna bált, hogy Melbourne, Ausztráliában is ilyen fontos esemény lesz az Anna bál. 1964-ben rendezték az első melboumei Cser­kész Anna bált, az akkori első bálozok kedvéért, mert abban az évben 22 pár vonult be ünnepélyesen, és palotással nyitottak. Azóta is minden évben, júli­usban, megrendezik a melboumei cserkészek ezt a különleges bált, és mindig megvan a támogatás, az­az a “teltház”. Gyönyörű látvány volt, ahogy Pálos István Kerü­leti Elnök karján a bálanya bevonult a csapatpa­rancsnokok és a Fenntartó Testület élén. Idei bál- anyánk, Szabó Szilvia, hosszú és eredményes cser­készmúltra néz vissza. Mint kislány lépett be a leánycsapatba, az Anna bálon volt ő is első bálozó. Amikor a felnőtt csapat megindult, egyik alapító ta­gunk volt. Később Dáviddal két évig betöltötték a rajparancsnok munkakörét és az úgynevezett cser­készvonat első átépítése is az ő nevükhöz fűződik. Együtt ünnepeltük esküvőjüket és együtt örültünk két gyermekük, Benjámin és Kati születésének, akik mind a ketten ma is aktív cserkészek. És lám a lánc­szemek nőnek, mert Szabó Kati idén első bálozó, és különös öröm mindnyájunknak, hogy édesanyja idén a bálanya. Köszönjük Szilviának, hogy igazi, hű cserkész maradt és kívánjuk, hogy gyermekei is kövessék az ő példáját. De volt még egy fontos bejelentenivalónk is. Az 52 sz. Hollós Mátyás felnőtt cserkészcsapat idén lett 30 éves. Amikor a csapat alakult, mint egy próbál­kozás, senki sem látott a jövőbe és nem tudtuk, fog- e sikerülni. Bodnár Gábor bá aki, elindította ezt a próbálkozást, biztosan mosolyog ránk az égből, és azt mondja, hogy LÁSSÁTOK SIKERÜLT. Nincs elég hely a harminc év számtalan eseményét felso­rolni, akik velünk voltak, biztosan szívesen gondol­nak az együtt töltött szép napokra és élményekre. Az idei előbálozóink Szabó Katalin, kísérője Lip­tai Dávid; Tóth Mónika, kísérője Kovássy István; Kocsis Jázmin, kísérője Csemátony Zoltán; és Papp Etelka, kísérője Szilágyi Kristóf. Mint mindig, most is ke-ringővel nyitottak, majd az elsőbálozók tánc­csokra folytatódott egy csodálatos modern össze­állítással. Köszönet Szilagyi Pirinek, Tibinek, Mó­nikának és Juhász Angélának. Nagyon sokunknak könnybe lábadt a szeme - egyeseknek, mert vissza­emlékeztek azokra a szép pillanatokra, amikor ők is elsőbálozók voltak az Anna bálon; másoknak, pedig azért, mert rájöttek, hogy ők már nem tudnák ilyen szépen lejteni a keringőt. Bizony mindent a maga idejében kell tenni. Mint minden bálon a tombola kihúzása után sokan nyugovóra térnek, de itt a cserkészek még megduplázták a szép estét, és a bált a szeretetkörrel fejezték be. Mindenkit szeretettel várunk jövőre is a melboumei Anna bálra. Bartha Gabi felnőttcserkész, Melbourne, Ausztrália KMCSSZ Sajtószolgálata--A Magyar Nemzetben Sitkéi Levente Ho­rogkereszt a pápa képén címmel számol be arról, hogy XVI. Benedek pápa alakját egy horogke­reszttel együtt megjelenítő montázs jelent meg az izraeli kormányzó párt, a Kadima egyik szerve­zetének honlapján. A sértő képet később a párt elnöke, Cipi Livni kérésére levették. „A diplomá­ciai jellegű kiigazítás sem tudja eltakarni azonban, milyen határozottan utasítják el Izraelben XII. Pius pápa szenttéavatási folyamatát” - írja Sitkéi Levente, hangsúlyozva, hogy egyes zsidó szerve­zetek „szabályos lejárató hecckampányt folytat­nak XII. Pius ellen, és meghamisítják a történelmi tényeket.” A cikkíró emlékeztet rá: korabeli jelentések szerint 1958-ban, a pápa halálakor mély szomorú­ságukat fejezték ki a zsidó szervezetek. David Dalin amerikai rabbi a közelmúltban elmondta: a világháború alatt és utána legalább a pápa haláláig XII. Piust általános rokonszenv övezte, aki a há­borús győzelem, a nácizmus legyőzésének egyik morális oszlopa volt. Akkoriban Albert Einstein mellett Golda Meir és Móse Sarett izraeli minisz­terelnökök, valamint Iszák Hercog főrabbi nyilvá­nosan mondtak köszönetét a pápának, amiért olyan sok zsidót megmentett a vészkorszak ide­jén. A pápa emlékét besározó elmélet egy nyugat­német protestáns baloldali írótól, Rolf Hochuthtól származik, aki 1963-ban írta meg a Helyettes című drámáját, amelyben XII. Pius a nácikkal összejátszik, gyáva, s csendben marad a zsidók megölése idején. A korábbi román kémfőnök. Ion Mihai Pacepa szerint a Helyettes a KGB ösztön­zésére született. (Magyar Kurír)

Next

/
Thumbnails
Contents