Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-10-01 / 10. szám
2009. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 EGYHÁZI KÖRKÉP (Összeállítja fr. Hesz Dénes a Magyar Kurír alapján) Meszlényi püspök boldoggá avatása XVI. Benedek pápa július 3-án jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri többek között Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök vértanúságát. A főpásztor boldoggáavatására október 31-én 10.30- kor ünnepi szentmise keretében kerül sor az esztergomi bazilikában. A szentmisén jelen lesz Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult. 1915. október 28-án szentelték pappá. 1916 végétöl Csemoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a Prímási Palotában dolgozott. 1931- ben lett a fökáptalan tagja, a későbbiekben nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Bre- yer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, ő lett az egyházmegye érseki helynöke. Székfoglalójában ígéretet tett: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29-én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra. A szlovák nyelvtörvény ellen a magyar keresztények „Egyházaink nevében őszinte hálánkat fejezzük ki az ún. nyelvtörvény, azaz az Államnyelvről szóló 270/1995 törvény kapcsán tett erőfeszítéseiért, melyet a szlovákok 2009. június 30-án fogadtak el. Értelmezésünk szerint a hivatkozott törvény a kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát sérti, amennyiben korlátozza azon jogukat, hogy kifejezzék, megőrizzék és kibontakoztassák nemzeti, kulturális és nyelvi identitásukat, hogy fenntartsák és műveljék kultúrájukat a maga teljességében. Diszkri- minál kisebbségi csoportokat és figyelmen kívül hagyja az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a kisebbségi nyelvek használatának kiszélesítésére vonatkozó ajánlásait. Aggodalommal tölt el minket, hogy az Európai Unión belül olyan törvény kerülhet elfogadásra, amely ellentétes az alapvető európai értékekkel és figyelmen kívül hagyja az európai együttélés ezeréves zsidó-keresztyén értékeit. Korábban kiadott közös nyilatkozatunkban is amellett érveltünk, hogy az elfogadott törvény sérti azokat az alapvető európai értékeket és alapelveket, amelyeket az Európai Uniót létrehozó egyezmény 6. cikkelye fogalmaz meg. Mivelhogy az érintett törvény értelmezésünk szerint az európai egyházak és vallási közösségek gondolkodásában alapvető jelentőségű és megkérdőjelezhetetlen emberi jogokat sért, nem tekinthetünk rá úgy, mint egy ország saját, belső ügyére. Aggaszt minket a régiónkban tapasztalható növekvő politikai feszültség, különösen Szlovákia és Magyar- ország kapcsolatában. Magyarország és a térség egyházai szüntelenül azon fáradoznak, hogy legyőzzék a szociális, nemzeti és etnikai konfliktusokat és előmozdítsák az egyházak és nemzetek közötti megbékélést. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy eszközeink végesek és ezért támogatásra van szükségünk erőfeszítéseinkben. Éppen ezért a magyar egyházak úgy döntöttek, hogy nemzetközi szervezetek támogatását és segítségét kérik e téren. Szeretnénk biztosítani arról, hogy figyelemmel követjük a helyzetet és teljes mértékben támogatjuk azokat a kisebbségeket, akik fenyegetésként és diszkriminációként élik meg az állami nyelvtörvény módosítását. Osztjuk azt a nézetet, miszerint a szlovákiai magyar kisebbség módosított nyelvtörvény okozta félelmét és bizonytalanságát az Európai Unió egyetlen felelős vezető személye és testületé sem hagyhatja figyelmen kívül. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy erőfeszítései hozzájárulnak a békés megoldáshoz és ezzel az Európai Unió közösségét erősítik.” MKPK és társegyházak
