Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2009. január Nemzetközi cégvezetők: miért élnek segélyből a magyarok? Lesújtó képet ad Magyarország helyzetéről az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ÉRT) ez évi jelentése. Az európai „multik” többek között a magyar közvéleménynek politikusokkal szemben támasztott alacsony elvárási szintjét, a szociális segélyen élők tömegét, az alacsony foglalkoztatottságot és a közbeszerzéseket eluraló korrupciót említik meg a problémák között. Az Európai Gyáriparosok Kerekasztala (ÉRT) mintegy 45 európai alapítású nemzetközi nagyvállalat (többek között az Electrolux, Ericsson, Mól, Nestlé, OMV, Philips, SAP) legfelső vezetőinek fóruma. Az ERT- hez tartozó, 1998-as alapítású Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), melyet az ÉRT leányvállalatainak magyarországi vezetői alkotnak, 2008 nyarán tette közzé Magyarországról szóló tizedik jelentését. A jelentésekben az HEBC-tagok befektetői tapasztalatokon alapuló, politikamentes véleményüket fogalmazzák meg Magyarország érdekében, többek között két olyan, hosszú távon is kulcsfontosságú témával kapcsolatban, mint a sikeres európai integráció és a versenyképesség növelése. A kiszámíthatóság és a stabilitás hiányán túl a magyar gazdaság alapvető problémájának látja az ERT- hez tartozó Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), hogy még mindig túl sok vállalkozás él állami megrendelésekből. A HEBC nemrég publikált éves jelentésében kifejti: Magyarországon rendkívül magas az állami újraelosztás és az állami beruházások szintje, és amíg ez így van, nagy az esélye a „klientúra” kialakulásának. A 2007-es jelentéshez hasonlóan továbbra is számos problémát felvető dokumentum szerint ma az a legfontosabb kérdés, hogyan lehet visszaállítani a bizalmat bármely hatalmi ágazat iránt hazánkban. Az HEBC véleménye szerint ehhez világos és őszinte helyzet- elemzésre van szükség. Külön alfejezetben foglalkoznak a szerzők a politikai és társadalmi konszenzus kialakításának szükségességével, s kitérnek a szerzők arra is, hogy Magyarországon a közvélemény nem követeli meg a politikusoktól azt az erkölcsi szintet, amely a fejlett európai országokban alapvető elvárás. Költekező állam Az üzleti környezet elemzését bemutató fejezet után az adózással foglalkozik a jelentés. Itt a HEBC komoly problémának látja az állami kiadások magas szintjét. Ezekre a fedezetet ugyanis csak akkor tudja megteremteni az állam, ha magasan tartja az adószinteket, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve az önálló gazdasági növekedés beindulását és a foglalkoztatás növekedését. A HEBC véleménye szerint ezt a helyzetet csak az állami kiadások visszafogásával és az újraelosztás csökkentésével lehet megteremteni, hogy levegőhöz jusson a privát szféra. Következmények nélkül Külön alfejezet foglalkozik a korrupcióval, amely Magyarországon „3-25 százalékkal növeli az árakat, és a közbeszerzéseket 20-25 százalékkal drágítja”. Az állami beruházások kapcsán a szerzők megemlítik, hogy „Magyarországon nemcsak példák vannak arra, hogy egy-egy állami beruházás irreálisan magas áron valósul meg, hanem mindez következmények nélkül is maradhat.” Szociális segélyből élnek munka helyett A foglalkoztatottságról szóló részben arról írnak, milyen súlyos problémákat vet fel az, hogy Magyar- országon a minimálbér és a szociális segély közel azonos szinten van. Ennek következtében ugyanis nagyszámú munkaképes állampolgár nem jelenik meg a legális munkaerőpiacon, hanem szociális segélyen él, és alkalmasint feketemunkával egészíti ki maga és családja jövedelmét, ezzel erősítve a feketegazdaságot. A minimálbéren történő foglalkoztatás nemcsak a már említettek miatt káros, de veszélyt is rejt magában, hisz rövid időn belül közel félmillió emberrel kell számolnia az országnak, akik a minimálbér után fogják kapni nyugdíjukat. A sürgősen orvosolandó problémák között sorolják fel azt is, hogy jelenleg a munkaképes korosztály közel 50 százaléka nem dolgozik. A szerzők negatívumként említik, hogy a jelenleg érvényes programok, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram sem foglalkozik a demográfiai helyzet javításával. Erre pedig a munkaerő- piacon kibontakozó problémák miatt is nagy szükség lenne. Hol vannak a kékgallérosok? A felsőoktatás problémái (különböző értékű diplomák, pályakezdők munkanélkülisége) mellett kitérnek a szakképzés hiányosságaira. A jelentés szerint a HEBC-vállalatok leginkább a megfelelő szaktudású kékgalléros munkaerő hiányát tapasztalják. A jelentés kitér a nagyvállalatok partnereiként is jelentős szerepet játszó kis- és közepes vállalatok helyzetére, amelyet nagyban megnehezít a tőkehiány, illetve a körbetartozás, amely különösen az építőiparban jelentős. A magyarországi körbetartozások végiggyűrűznek a piaci folyamatokon, érintik azok minden szereplőjét, bizonytalanná és kockázatossá téve a működésüket — jellemzik a helyzetet a szerzők. A dokumentum szerzői szerint javítani kellene az államigazgatás hatékonyságán, az ország imázsán is. (MNO)
