Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

2009. január kor...”, majd az oldal közepetáján jó nagy betűkkel a főszereplő neve: Etienne Hordós. A regény hely­színe tehát egy északafrikai francia helyőrség, a szereplők ebből fakadóan francia idegenlégiósok, a hírhedt nehéz fiúk, akik gyakran nemcsak rovott múltjuk elől menekültek ide, de a börtönbüntetés elől is. Az időpont a 2. világháború utáni zűrzavaros évek. A főhős 1944 őszén leventeként, inkább kény­szermunkásként, került Németországba, elvesztette családját, majd világcsavargó lett, de társai a fran­cia professzor, a náci tiszt, az örmény cirkuszi kés- dobaló, az olasz színész is sorsverte hazátlanok, akik azért valahol, lelkűk mélyén emberek marad­tak. ”...az emberek túlnyomó többsége jó és becsü­letes. S akik szeretik a könyvet, azok meg különö­sen tiszteségesek.“ És fiatalságukból eredően derűlátóak! Bár a könyv többnyire férfi portrékat és sorsokat tartalmaz, epizód füzérként, egy-egy megkapó női portréban is remekel, édesanyák, feleségek, alkalmi szeretők. A könyv Rejtő mellett egyre több olvasmányél­ményre is utal, Móricz, Maupassant, Steinbeck sze­mélyében. Móriczzal kapcsolatosan költői hitvallás születik, “...Légy jó mindhalálig ...Ki is irta? ...igen, Móriz Zsigmond ...De kinek fontos ez? ...De igenis fontos ...az írónak is és az emberi­ségnek is ...Mert a kultúra formálja az em­beriséget...” A mondanivaló természetesen ennél sokkal ösz- szetettebb: szó van itt politikáról, történelemről, ál­talános emberi erkölcsről, de korunk kényes kérdé­seiről is mint a zsidó kérdés, vagy a homoszexu­álisok, pedofilok és biszexuálisok kérdése, amely napjaink Amerikáját is nagyon foglalkoztatja. Különben az egész légiós társaság igen emlékez­tet Amerika mindenhonnan összesereglett, tulaj­donképpen hazátlan polgáraira, akiket egy helyen igy jellemez, “A hazátlan embernek pedig a pénz igen sokat jelent: függetlenséget, kis biztonságot, nyugalmat és talán otthont is ...” Jól dokumentáltan leplezi le a második világhá­ború kulisszatitkait - angol-francia ellentéteket, Pearl Harbort megelőző eseményeket, kémjelenté­sek -, sok helyen a német nép pártjára áll és bírálja a győzteseket, “Az önérzeteskedést csak a győz­tesek engedhetik meg maguknak... te a nácizmust csak addig fogadtad el, amig embertelenné nem lett. Német vagy, és a fajtád szeretete és a hazafias 17 öntudat vagy nemzeti büszkeség még nem bűn. Bűnné csak akkor válik, ha terveid megvalósításá­hoz vezető utat más nemzetek halottainak csontvá­zával kövezed ki. “ Ilyen alapon nyíltan párhuzam­ba állítja a német nácizmust, az orosz kommuniz­must és az amerikai imperializmust. Sokat foglalkozik a vesztesek és győztesek visz­onyával, a magyar jövőről pedig így vall: ” Csakis úgy maradhatunk életben mint nemzet, ha nemcsak a szívünk és a lelkünk, hanem még a vérünk is piros-fehér-zöld színű!...a boldogabb nemzeti jövő­ben való hit, tudás, becsület, munkaszeretet, huma­nitás, istenhit, és hazaszeretet.” Nem maradnak el a könyvből az általános emberi kérdések sem a szeretet és szerelem, férfi és nő viszonya, a női lélek felvillantása, az udvarlás pszihológiája, csakhogy néhányat említsek és mel­lette a korrajz: “...olyan idők jártak akkor, hogy könnyen sírva fakdtunk, akárcsak szerelmes és túlérzékeny bakfisok. Hisztériásak voltunk és neu- raszténiásak, érzelmeskedtünk és érzelgősködtünk.” A könyvnek nemcsak cselekménye, szerteágazó mondanivalója lebilincselő, de könnyed, mókás stí­lusa is. Megtaláljuk az ifj. Feketére jellemző ha­sonlatokat, megszemélyesítéseket, és ellentéteket is. Igaz, szerkezetileg maga a regény is nagy el­lentétre épül: a XX század történelme és a jóra született és jóra vágyó kisemberek világa. Az utolsó oldal igy összegez: “ Az élet valójában nagyon szép, de csak akkor, ha ezt a szépséget meg tudjuk osztani néhány emberrel .“ Remélem a könyv olvasása közben született gon­dolataimat sikerült megosztanom az olvasókkal, és sikerült felhívnom a figyelmet a műre. Az amerikai emigrációban élő magyar iró, ifj Fekete István regényét őszintén ajánlom nemcsak a háborús történeteket kedvelő olvasóknak de azok­nak is, akik mélyebben éreznek, érdeklődnek az emberi lélek mélyrétegei iránt és a politika för­telmes bugyrai iránt is, ajánlom a világon szerte­szóródott magyar honfitársaimnak, és minden jó- akaratú embernek. Boldog új évet kívánok az olvasóknak is, és a szerzőnek is, annak reményében, hogy a Teremtő megengedi neki, addig éljen, amig az az ominózus szerződés szól! Tatár Etelka Chicago Kérjük, ne feletse el előfizetését megújítani, az előfizetési díj megtalálható az impresszumban. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents