Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
2009. január kor...”, majd az oldal közepetáján jó nagy betűkkel a főszereplő neve: Etienne Hordós. A regény helyszíne tehát egy északafrikai francia helyőrség, a szereplők ebből fakadóan francia idegenlégiósok, a hírhedt nehéz fiúk, akik gyakran nemcsak rovott múltjuk elől menekültek ide, de a börtönbüntetés elől is. Az időpont a 2. világháború utáni zűrzavaros évek. A főhős 1944 őszén leventeként, inkább kényszermunkásként, került Németországba, elvesztette családját, majd világcsavargó lett, de társai a francia professzor, a náci tiszt, az örmény cirkuszi kés- dobaló, az olasz színész is sorsverte hazátlanok, akik azért valahol, lelkűk mélyén emberek maradtak. ”...az emberek túlnyomó többsége jó és becsületes. S akik szeretik a könyvet, azok meg különösen tiszteségesek.“ És fiatalságukból eredően derűlátóak! Bár a könyv többnyire férfi portrékat és sorsokat tartalmaz, epizód füzérként, egy-egy megkapó női portréban is remekel, édesanyák, feleségek, alkalmi szeretők. A könyv Rejtő mellett egyre több olvasmányélményre is utal, Móricz, Maupassant, Steinbeck személyében. Móriczzal kapcsolatosan költői hitvallás születik, “...Légy jó mindhalálig ...Ki is irta? ...igen, Móriz Zsigmond ...De kinek fontos ez? ...De igenis fontos ...az írónak is és az emberiségnek is ...Mert a kultúra formálja az emberiséget...” A mondanivaló természetesen ennél sokkal ösz- szetettebb: szó van itt politikáról, történelemről, általános emberi erkölcsről, de korunk kényes kérdéseiről is mint a zsidó kérdés, vagy a homoszexuálisok, pedofilok és biszexuálisok kérdése, amely napjaink Amerikáját is nagyon foglalkoztatja. Különben az egész légiós társaság igen emlékeztet Amerika mindenhonnan összesereglett, tulajdonképpen hazátlan polgáraira, akiket egy helyen igy jellemez, “A hazátlan embernek pedig a pénz igen sokat jelent: függetlenséget, kis biztonságot, nyugalmat és talán otthont is ...” Jól dokumentáltan leplezi le a második világháború kulisszatitkait - angol-francia ellentéteket, Pearl Harbort megelőző eseményeket, kémjelentések -, sok helyen a német nép pártjára áll és bírálja a győzteseket, “Az önérzeteskedést csak a győztesek engedhetik meg maguknak... te a nácizmust csak addig fogadtad el, amig embertelenné nem lett. Német vagy, és a fajtád szeretete és a hazafias 17 öntudat vagy nemzeti büszkeség még nem bűn. Bűnné csak akkor válik, ha terveid megvalósításához vezető utat más nemzetek halottainak csontvázával kövezed ki. “ Ilyen alapon nyíltan párhuzamba állítja a német nácizmust, az orosz kommunizmust és az amerikai imperializmust. Sokat foglalkozik a vesztesek és győztesek viszonyával, a magyar jövőről pedig így vall: ” Csakis úgy maradhatunk életben mint nemzet, ha nemcsak a szívünk és a lelkünk, hanem még a vérünk is piros-fehér-zöld színű!...a boldogabb nemzeti jövőben való hit, tudás, becsület, munkaszeretet, humanitás, istenhit, és hazaszeretet.” Nem maradnak el a könyvből az általános emberi kérdések sem a szeretet és szerelem, férfi és nő viszonya, a női lélek felvillantása, az udvarlás pszihológiája, csakhogy néhányat említsek és mellette a korrajz: “...olyan idők jártak akkor, hogy könnyen sírva fakdtunk, akárcsak szerelmes és túlérzékeny bakfisok. Hisztériásak voltunk és neu- raszténiásak, érzelmeskedtünk és érzelgősködtünk.” A könyvnek nemcsak cselekménye, szerteágazó mondanivalója lebilincselő, de könnyed, mókás stílusa is. Megtaláljuk az ifj. Feketére jellemző hasonlatokat, megszemélyesítéseket, és ellentéteket is. Igaz, szerkezetileg maga a regény is nagy ellentétre épül: a XX század történelme és a jóra született és jóra vágyó kisemberek világa. Az utolsó oldal igy összegez: “ Az élet valójában nagyon szép, de csak akkor, ha ezt a szépséget meg tudjuk osztani néhány emberrel .“ Remélem a könyv olvasása közben született gondolataimat sikerült megosztanom az olvasókkal, és sikerült felhívnom a figyelmet a műre. Az amerikai emigrációban élő magyar iró, ifj Fekete István regényét őszintén ajánlom nemcsak a háborús történeteket kedvelő olvasóknak de azoknak is, akik mélyebben éreznek, érdeklődnek az emberi lélek mélyrétegei iránt és a politika förtelmes bugyrai iránt is, ajánlom a világon szerteszóródott magyar honfitársaimnak, és minden jó- akaratú embernek. Boldog új évet kívánok az olvasóknak is, és a szerzőnek is, annak reményében, hogy a Teremtő megengedi neki, addig éljen, amig az az ominózus szerződés szól! Tatár Etelka Chicago Kérjük, ne feletse el előfizetését megújítani, az előfizetési díj megtalálható az impresszumban. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
