Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-07-01 / 7-8. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 2009, júl.- aug. Rokonaim, barátaim (osztálytársaim!) szinte teljes számban megjelentek, és vásároltak is. A “Magyarok Dél-Svájcban” c. szociográfiai kötetem ritkaságnak számit. “Elvarázsolt kert” c., életrajzi mozaikokat tartalmazó könyvem viszont tanulságos és szórakoztató. Segítségével az olvasók ráérezhetnek saját múltjukra. Lezsák Sándor, ajándékozás céljából, átvett 50 példányt az előbbiből. A Parlamentbe, alelnöki irodájába, kellett bemennem dedikálni. Az épület most is körül van bástyázva (igaz, vaskos, cement virágtartókkal), és a sorompóknál fegyveres őrök igazoltatják az embereket. (Ilyen még a Rákosi korszakban sem volt!) Hazai tartózkodásom alatt sok rendes, értelmes, becsületes emberrel találkoztam, de a nép egészének a mentalitását nehéz lesz megváltoztatni. A magyaroknak két nagy hibájuk van. Az első az, hogy nem látják saját érdekeiket, mert ha látnák, összebékülnének, összefognának, s foggal-körömmel ragaszkodnának az országhatárokon túl élő honfitársaikhoz is (mint például a franciák, svájciak). A másik pedig a sziget-felfogás. (“Extra Hungáriám non est vita.”) Nem veszik tudomásul, hogy a világ összezsugorodott (globalizálódott?), minden mindennel összefügg, s ha Ausztráliában lehull egy falevél, attól, mint a mesebeli erdőben, Budapesten is megrázkódnak a fák. A legnagyobb baj azonban a magyarság rohamos fogyása. Biológiailag vesztésre áll a nemzet, és ezt aligha lehet már visszafordítani. Nehéz elfogadni, amit mondok, de félő, hogy létrejön egy ország, ahol a vezető réteg zsidó lesz, a nép pedig cigány. De ki fog dolgozni?? Hát, majd a kínaiak! Értelmesek, szorgalmasak, igénytelenek és alkal- mazkodók. Egy részükből talán “jó magyart” lehet nevelni (?). Történt már ilyen a történelem folyamán! László Gyula is beszél a “nyelvcseréről”, amikor egyik nép átveszi a másik kultúráját, identitását. Ez most még lázálomnak tűnik, de nem lehetetlen. Halála előtt Tollas Tibor is ismételgette, hogy “a mi iratainkat majd egy kínai egyetemista fogja feldolgozni.” A jövő a kínaiaknak dolgozik, már ha a leány- gyermekek tömeges meggyilkolásával nem döntik végpusztulásba önmagukat! A nagy hatalmi vetélkedés (amit mi már nem fogunk megérni) köztük és az arabok között fog lefolyni. Furcsa háború lesz, mert a két nép harcmodora és eszközei teljesen különbözőek: kereskedelem a kard ellenében! Valószínűleg, a sárgák fognak győzni, mert a termeszmunkát semmilyen fegyverrel nem lehet kivédeni. * De hogy visszatérjek a “Földre”, távirati stílusban néhány címszó (tallózom a jegyzeteimben). Orbán Viktor pontokba szedte, hogyha uralomra kerül, mi mindent fog megváltoztatni, megsemmisíteni. Sólyom László viszont kikelt a gyermekvédelmi segélyek (GYES, GYED) megkurtítása ellen. A JOBBIK-tól való túlzott félelemnek sem látja reális alapját. A munkanélküliség rohamosan nő, és nehéz lenne felsorolni, mi minden drágul. Az üzletek ki- nyitnak-becsuknak. A kormány egyre újabb követelésekkel áll elő. Lassan már a lélegzetvételért is adót kell fizetni. Magyar Bálint (“aki csak nevében magyar”) meg akarja szüntetni a nyolcosztályos gimnáziumot, mert az ’’alapképzésre” (írás, olvasás) akarja helyezni a hangsúlyt. A szaktárgyakat - mint mondja -, elég 13 éves korban elkezdeni. De nézzünk bele a mindennapi életbe! Olaszliszka lassan olyan szimbolikus helységnévvé kezd válni, mint annakidején Tiszaeszlár, Tiszazug vagy Biatorbágy volt. Pár hónappal ezelőtt, gyermekei szeme láttára, meglincseltek ott egy tanítót, mert autójával véletlenül félrelökött egy kislányt (akinek mellesleg semmi baja sem történt). Most hirdették ki az ítéleteket, melyeket egyesek keveselltek, mások sokalltak. A viták során a rendőröket is megtámadták. A Moszkva téren (még mindig “Moszkva tér”!) pedig összeverekedett két csoport, s a csata hevében cocacólás üvegeket kezdtek dobálni. Több járókelő is megsérült. Hogy kik voltak a tettesek, arról persze veszélyes beszélni, mert “rasszizmus”. Úgy hírlik, hogy a Király fürdőt tápláló gyógyforrás, valami mőszaki hiba folytán elapadt, s most rendes csapvizet melegítenek a látogatók számára, mondván, hogy úgyis a “hit” a fontos. Általános a korrupció, és “divatba jöttek” a maffia-módszerek. Egy “zöldövezetben” például engedély nélkül bérházat építettek (lehet, nyugati tőkéből), s az ellene tiltakozókat megfenyegették,