Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Egyetem kórusát Fekete Gyula zeneszerző instruálta a magyar szövegek helyes kiejtésére. Az operett kacifántos meséjét Pilar Garcia helyi színművésznő adta elő, a maga kedvesen humoros stílusában. A Szilviát és Edwint alakító Sudár Gyöngyvér és Kovácsházi István a chicagói koncert előtti szezonban még a Fővárosi Operettszínház tagjai voltak, majd sikeres pályafutásukat az Operaházban folytatták. A koncert kezdetén elhangzott Nyitány kicsit szolidabb formában szólt, mint az Operettszínházban, ami azzal magyarázható, hogy a 25 tagú kamarazenekar, amelyet a vonósok domináltak, nem tudott versenyre kelni a 80 - 90 tagú zenekarral, ahol a fúvósok kaptak jelentős szerepet. Az ínyencek számára érezhető különbség rögtön feloldódott, amikor a remek hanganyaggal rendelkező Sudár Gyöngyvér elénekelte Szilvia híres „Hajhó, haj-hó” kezdetű belépőjét. Majd egymás után következtek az ismert áriák, duettek: A jányok, a jányok...Túl az Operencián, Alom - álom...Te rongyos élet... Jaj, cica, eszem azt a...Az asszony összetör... Emlékszel még... Hurrá, hurrá... Húzzad csak kivilágos virradatig és végül a Hajmási Péter. Itt probléma volt, ugyanis a közismert dal nem szerepel az eredeti német szövegben, ezért a zenekari változatot Fekete Gyula hangszerelte, a helyi cigányzenekartól kölcsönzött kotta alapján. A koncert hatalmas sikert aratott, másnap a Chicago Tribune napilapban megjelent pozitív hangú kritika, emelte az előadás értékét. Az ilyen nagyszabású koncertekhez, akárcsak a háborúhoz nagyon sok pénzre volt szükség, még akkor is, ha a művészek mintha rokonokhoz jöttek volna, a magyar házigazdák vendégszeretetét élvezték. A szólisták kiválasztása és szerződtetések koordinálását Budapesten Rajk Judit intézte, míg a koncert művészeti összeállításában Fekete Gyula segítette Hilel Kagan karnagy és művészeti igazgató munkáját. Az 1997. április 20-án bemutatott előadás sikeréhez jelentősen hozzájárult a chicagói Szent István Király templom és a Chicago Magyar Klub vezetősége és tagsága. A Csárdáskirálynő sikeres bemutatását követő évben újra különleges magyar zenei csemegére vállalkozott a Concertante di Chicago vezetősége, ugyanis Kodály Zoltán Háry János daljátékának koncertverziója következett, ismét Budapestről importált énekesekkel. Míg a Háry János szimfonikus zenekarra írt szvitjét gyakran lehet hallani a 2009. április Chicago Symphony Orchestra előadásában, addig magyarul énekelve még sohasem adták elő Chicagóban, talán Amerikában sem. Maga a daljáték, az elő- és utójátékkal négy kalandra épül. A darab eredeti zenekari része és az énekszámok nagy része megmaradt, míg a magyar prózai szövegek helyett, a narrátor Pilar Garcia színésznő mesélte, játszotta a daljáték történetét. Tette ezt úgy, hogy mulatságos kiejtéssel utánozta a magyar, orosz, osztrák és francia szerepeket. A Háry Jánoshoz három énekes érkezett Magyarországról: Busa Tamás bariton, Somogyi Eszter szoprán a Magyar Állami OperaházhcA, valamint Rajk Judit mezzoszoprán magánénekes, és egy nagyszerű fiatal cimbalomművész Lukács Miklós személyében. Végül Fekete Gyula zeneszerző, akinek szakmai tudása nagyban hozzájárult a koncert művészi sikeréhez. Fekete Gyula 1990 és 97 között hét évet töltött Chicagóban, ahol először a Roosevelt Egyetemen végezte mestertanulmányát, azt követően pedig Fullbright ösztöndíjjal a Northwestern Egyetem zenei fakultásán tanított, miközben doktori fokozatot szerzett, mielőtt visz- szatért Budapestre. A nagyabonyi kocsmában esténként a szokott társaság hallgatja a nagyokat füllentő obsitos Háry János kalandjait. Háry János és Marci bácsi szerepét Busa Tamás bariton, a Magyar Állami Operaház tagja énekelte, aki az első kalandban előadott bordallal: „ O mely sok hal terem az nagy Balatonba ’’egyszeribe megnyerte a közönség tetszését, a magyarok legszívesebben együtt énekeltek volna a művésszel. Háry és Örzse kettőse: „Tiszán innen, Dunán túl” az első kaland befejező része, s utána a nagyszerű Intermezzo zenekari rész következett. Somogyi Eszter Örzse és Rajk Judit Mária Lujza szerepei következtek, majd a 3. kalandban a híres Toborzó: „A jó lovas katonának”, ami méltó befejezést adott a daljátéknak. Harmath István-HAARETZ.com - Gideon Lévi, az Izraelben megjelenő angol nyelvű lap legismertebb újságírója szerint Izraelnek el kell felejtenie azt, hogy Iránt bombázza, és azt is, hogy azt higgye, „csak az erő, a kard, a megszállás és a fenyegetés nyelvén” tud beszélni. Az ország valódi biztonságához vezető út az, hogy békét köt a palesztinokkal és Szíriával
