Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

( Boldog,6ékés, áldásokban gazdag

'Újesztendőt

minden %ßdves Olvasónknak]-k-k-k-k-k

ÚJÉVI GONDOLATOK

"Új Esztendő vígság szerző - most kezd újulni, újúlása víg örömet, most kezd hirdetni"

így köszönti a magyar népdal az Újév kezdetét s a plébániánk iskolájában annak idején azt tanultuk, hogy irkánk első oldalára írjuk rá: :MIsten nevében kezdem el" Ezekre a hagyományokra manapság is szükségünk van, hogy az Új Esztendő ne csak nagy evés, pezsgő ivás. kurjongatás, petárda ropogtatás, utcai tánc legyen, hanem bizonyos elfogódottsággal lépjük át az Időnek egy határkövét, mely gyors hegyipatakként, vagy mint egy folyó lassú hömpölygéssel árad a végtelen felé.

A pszichológia beszél külső és belső időről, melyek nagyonis különböznek egyástól. Csak gondoljunk egy mulatságra, vagy vendégségre ahol jól érezzük magunkat és az időt rövidnek éreztük, viszont egy álmatlan, gonddal vagy fájdalmakkal terhes éjszakán, a percek is kínosan vánszorognak: nem szólva a börtönben sínylődő rabokról, ahol a költő szerint " a percek is ezredévek. Az is érdekes, hogy ha az időt folyóhoz hasonlítjuk, akkor a fiatalok úgy érzik hogy lassan folyik, lassan múlik. Miért? Mert sietnek, futnak, mellette: az öregek viszont úgy érzik hogy túl gyorsan folyik, múlik, mert csak ballagnak mellette. (1.: id. Fekete István novella gyűjteményét: "A ballagó idő nyomában.")

Az "Idő" a változások egymásutánja: az óra "tik-tak" ezt jól jelzi, mert összefüggésben van a földünk saját tengelye körüli forgásával, ( 24 szakaszra, Órára osztva azt.) (Folytatás a 3. oldalon)