Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. március A fentieknek megfelelően, nyelvünkben vannak magas, mély és vegyes hangrendű szavak. Ezeknek egymáshoz való viszonya jelentős szerepet játszik a szép beszédben, a versírásnál. Érdekes megállapítani, hogy, a latin és görög nyelven kívül, csak a magyar nyelven lehet metrikus verseket (pl. hexametereket) írni! Aki ismeri és szereti nagy költőink verseit, az megérti, érzi és értékeli nyelvünk dallamosságát. Lássunk néhány idegent, nem magyart, hogyan vélekedik a magyar nyelvről: Sir John Bowring (1792- 1872), angol nyelvész és irodalmár, 183o-ban kiadott egy verses kötetet, melynek teljes angol címe:” Poetry of the Magyars. Preceded by a sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania”. Sir Bowring szerint a magyar nyelv eredete nagyon messze nyúl vissza, még a történelem előtti időkbe és eredete magyar, a szókincs 95%-a magyar eredetű. Giuseppe Mezzofanti (1774-1849), bíboros, aki több mint loo nyelven beszélt, a magyar nyelvet tartotta - az olasz és görög után - a legkifejezőbbnek, legdallamosabbnak és verselés szempontjából a legfej lődőképe- sebbnek. George Bemard Shaw (1856-195o) írja, hogy anyanyelvén, az angolon sokszor képtelen érzéseit és gondolatait pontosan visszaadni. Az angol nyelv, G.B.Shaw szerint gazdag, nagy és praktikus - de “fiatal”. Egy rádiós nyilatkozatában azt is mondta, hogy...”ha magyar lett volna az anyanyelvem, sokkal értékesebb lehetett volna az alkotásom”.....’’egyszerűen azért, mert ezen a különös, őserőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit”. Se szeri se száma magyar nyelvünk ilyen értékelésének mind jeles idegenek mind pedig jelentős magyarok írásaiban. Nyelvünkbe azonban idegen szavak, kifejezések és szerkezetek is behatolnak. Hogy jó-e vagy rossz az idegen hatás? Kíséreljük meg megfelelni erre a kérdésre. Magyar nyelvünk, akár csak a legtöbb beszélt nyelv, élő szervezet, mely önerejéből mindig újjászületik — kiheveri, kinövi az idegen támadást. Erről tanúskodik nemzetünk történelme. A kereszténység előtti magyar nyelvről igen keveset tudunk. Nálunk, a kereszténységet idegen nyelveket beszélő papok terjesztették el - a beszélt magyar nyelv akkor pogány nyelvnek számított. Egészen Mátyás királyig, a magyar királyi udvarban mindenféle nyelven beszélhettek - latinul, németül, olaszul, lengyelül, csehül - csak magyarul nem. Mátyás király uralkodása után ismét a latin és a német lett a “hivatalos” nyelv Magyarországon. Az úri osztály nem beszélt magyarul. De a nép alsó rétegeiben megmaradt a magyar nyelv! így volt ez századokon át. A XVIlI-ik században kezdődött meg a magyar nyelv elterjedése a “magasabb” körökben. Egyre gyakrabban, igazi magyar nyelven születtek irodalmi alkotások. Ez volt a “felvilágosodás” korszaka, amikor nyelvünket új szavakkal gazdagították, hogy ne legyünk alábbvalóak a nagy nyugati nyelveknél. E századnak irodalma csak úgy pezseg a nagy magyar alkotók munkáitól. Lehetetlen mind felsorolni őket. Csak néhány legnagyobbat említünk meg: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János - de ide sorolhatjuk Madáchot, Jókait, Mikszáthot is. Láthatjuk, hogy nyelvünk minden elnyomás, minden idegen hatás ellenére magára talált, megtisztult és megmaradt magyarnak. Vettünk át ugyan idegen nyelvekből is szavakat, kifejezéseket, de ezek mind “elmagyaro- sodtak” - most már alig lehet kibogozni eredetüket. Jelenleg az angol techikai kifejezések, szavak, szófordulatok “szennyezik” nyelvünket. Igyekezzünk ezeket minél ritkábban használni, megfelelő szép magyar szavakkal helyettesíteni. így aztán tovább tudjuk majd adni utódainknak magyar anyanyelvűnket. Martin János —Az év érméje lett az 1956-os forradalom 50. évfordulójára kibocsátott 50 forintos érme az amerikai World Coin News magazin által indított internetes szavazás szerint. Az amerikai Krause Publications kiadó, amely a magazin gazdája, 25 éve minden évben kiírja Az év érméje pályázatot, amelyen idén először közönségdíjat is kiosztottak. A pályázatra 40 országból több száz nevezés érkezett 10 kategóriában. A pályázati anyagok elbírálását nemzetközi zsűri végezte. Ezen kívül a nagyközönség számára is összeállítottak egy listát, amelyen az 50 forintos magyar érme is szerepelt. A közönségdíjra több mint százezer internetes szavazat érkezett - ezek szerint a magyar 50 forintos érme lett a győztes. (MTI) —Háromszázmillió forintot meghaladó csalás miatt folyik büntetőeljárás 39 cigány ellen a Haj- dú-Bihar Megyei Bíróságon. A vádirat szerint a csalók olyan emberek nevére fizettettek ki 65 ezer és 1950 millió forint közötti összegeket, akik még nem is éltek a második világháború idején, vagy ha éltek is, soha nem hurcolták őket Ausztriába kényszermunkára.
