Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-03-01 / 3. szám

2008. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 teket, s ezzel egy olyan érdekes és fontos egyesület tűnik el az emigrációs magyarság életéből, amelyet pótolni nem lehet. Érdekes, és fontos színfoltja volt a helyi magyar­ság életének a Chicagói Magyar Színház, amely az 50-es évek végén és a 60-as években, a kultúrát jelentette városunkban. A társulat alapító motorjai Bardóczy Kató és Jaczkó Cia honvédtiszt felesé­gek voltak, akiknek férjei Bardóczy József és Szathmáry Kálmán maguk is lelkes tagjai voltak a jó emlékű társulatnak. Németországban a hadifog­ság alatt, a menekülttáborokban alakult színjátszó csoportok, később Amerikában folytatták a saját és társaik szórakoztatására rendezett előadásokat. Az MHBK sorvadásával, a magyar színjátszás is eltűnt, a kulturális életünkből. Amint azt a bevezetőben írtam, a december 9-én, vasárnap délután rendezett bankett, hagyományossá vált az MHBK köreiben, ugyanis december 4 Szent Borbála napja, aki a tüzérek mellett a tűzoltók és a bányászok védőszentje, és e napon minden régi ka­tona, a piros parolis tüzérekhez tartozónak érzi magát. Az imával kezdődött ünnepség, a Himnusz ének­lésével folytatódott, majd Simonyi László főcso­portvezető üdvözölte a megjelenteket. Ezután a to­rontói csoport vezetője, az 1943-ban avatott tüzértiszt Hertelendy József következett, aki mint mondotta immár 64. Szent Borbála napot érte meg az emigrációban. Rövid és hatásos beszéde után, felolvasta a szokásos humoros Borbála tekercset, majd Borbás Károly a Hadak Útján című bajtársi híradó szerkesztője következett, aki régi emlékeiről beszélt. Krémer Sándor a Chicagói Magyar Klub el­nöke a neves papköltő Mécs László Sírnak a ma­gyar háztetők című versét szavalta el. Utána Mária- házy Pál pénztáros ismertette az egyesület anyagi helyzetét. Két kitüntetés következett: Russay Ta­más az MHBK Ezüstérmét kapta, míg Tokay Lász­ló volt főcsoportvezető, az Emeritus főcsoportvezető - érdemesült - címet kapta. Simonyi László ünnepi beszéde zárta a meghitt hangulatú ünnepséget. A világhálót pásztázva a Honvédelmi Miniszté­rium - Magyar Honvédség honlapján olvastam, hogy a tüzérek ebben az évben a 21. alkalommal rendezték meg ünnepi megemlékezésüket. Az ün­nepség leglátványosabb része az immár 7. alkalom­mal rendezett Tüzérbál jelentette. A Bál színvonalát emelte a tüzér hallgató fiúk és a határőr hallgató lányok díszes nyitótánca. MAGYAR ANYANYELVŰNK Mondhatnánk azt is, hogy az anyanyelv - mindennapi kenyerünk. Igaz, mi itt idegenben élünk és mindennapi dolgainkban nem magyarul, hanem “idegen hazánk” nyelvén járunk el. De egymás között magyarul beszé­lünk, magyarul írunk és olvasunk. Magyar anyanyel­vűnk összetartó erő. Magyar az, akinek magyar az anyanyelve, magyarul beszél, magyarul kiált segít­ségért, magyarul számol, magyarul fohászkodik Isten­hez, magyarul vall szerelmet ....és magyarul panaszko­dik.. A magyar nyelv eredetéről, rokonságairól sok-sok el­mélet létezik. Jelenleg azonban a Magyar Tudományos Akadémia a finn-ugor rokonságot fogadja el. A turáni, belső ázsiai, sumér, türk, az “eredeti ősnyelv” elméletét valamint több más feltételezéseket a MTA áltudomá­nyosnak minősíti. írásunk célja azonban nem az, hogy ezeket az el­méleteket ismertessük vagy bíráljuk. írásunk célja rámutatni a magyar nyelv kivételes GAZDAGSÁGÁRA, nyelvünk egyedülálló DALLA­MOSSÁGÁRA és arra a tulajdonságára, hogy bár­mennyire is szennyezze azt valamilyen idegen nyelv - egy-egy szó vagy kifejezés betolakodása - nyelvünk szinte önmagától ÚJJÁSZÜLETIK, gazdagodik és meg­marad jó magyar nyelvnek. Ami a magyar nyelv szógazdagságát illeti - beszédes példaként megemlítjük Országh László magyar-angol nagyszótárát. Mérjük össze akár a német-angol Oxford nagyszótárral vagy egy francia-angol nagyszótárral. Míg a magyar-angol szótár 4,ooo oldalt tesz ki, addig akár a német-angol szótár akár a francia-angol szótár mind­egyike l,ooo oldalnál is kevesebbet! Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy a magyar nyelv ilyen nagy szóbősége lehetővé teszi nemcsak a pontos kifejezést, hanem a finom, költői, művészi árnyalások, hangulatok érzékeltetését is. Ennyit röviden anyanyelvűnk GAZDAGSÁGÁRÓL. Ami nyelvünk DALLAMOSSÁGÁT illeti, figyeljük csak meg, milyen nagy szerepe van nyelvünkben a ma­gánhangzók és mássalhangzók szinte zeneinek nevezhe­tő tulajdonságainak. Mi, akik anyanyelvként beszéljük a magyart, ösztö­nösen alkalmazzuk az illeszkedés törvényét, mert, érez­zük hogy mikor, hol, milyen ragot, toldalékot kell hasz­nálnunk. A magyar ábécében vannak magas és mély magán­hangzók valamint zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Nálunk vannak több betűs mássalhangzók is, melyeknél szintén megkülönböztetünk zöngés és zöngétlen páro­kat: z/sz, zs/s, dz/c,dzs/cs, gy/ty. Teljesen külön áll a “h”, mint zöngétlen hang, melyet néha alig hallhatóan máskor pedig erősen hangsúlyozva ejtünk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents