Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. február családban dolgozik, akár munkahelyen, hogy ennek a minimális igénynek a kielégítéséhez munkája fejében kaphassa meg a szolid anyagi fedezetet. Merénylet készül! A 2006 őszi budapesti felfordulás, amit a kommu­nistautód hatalom tudatos provokációkkal hozott létre, elérte célját. Sikerült tönkretenni az évfordulót, sikerült megalázni a magyar népet, és az ávós fiáknak és ávós unokáknak sikerült ismételten bosszút állni 56-ért. A parlament előtti Kossuth Lajos tér 2006-ban is, éppúgy mint 1956-ban fontos, mondhatni szakrális szerepet ját­szott. Annak a térnek varázsa van. Oda visszajár a for­radalom és szabadságharc szelleme. Oda visszajárnak az 56-ban lemészároltak lelkei. A parlament előtti Kossuth Lajos tér szabadtéri szabadság-templom: istentiszteleti hangulata van. Érzi ezt mindenki aki oda látogat, de érzi ezt a magyar szabadságot gyűlölő mai hatalom is, és ezért gyűlöli a teret. Elhatározták, hogy megtörik a tér 56-os hangulatát. Szili Katalin és Demszky Gábor meg­egyezett, hogy hatalmas parkot létesítenek, vízmeden­cékkel, virágágyakkal, hogy távol tartsák a tömeget. A tér alatt pedig mélygarázs lesz. (Hogyha mégis lenne tüntetés, a föld alól pillanatok alatt akár több ezer rendőr is feljöhessen szétverni a tömeget.) Bejelentették, hogy jövőre elkészül a park, amit az ősfideszes Rogán Antal is buzgón támogat. Mentsük meg a budapesti Kossuth Lajos teret Az a tér 56-os emlékhely. Meg kell védeni abban a formában, mely legközelebb van az 56-os formájához. Szili, Demszky, Rogán, el a kezekkel a Kossuth Lajos tértől Dr. Hasznos Miklós Gyurcsány Ferenc megnyugtatta az országot AZ IDÉN MÁR EGY PICIVEL JOBBAN ÉLÜNK „Szeretett” miniszterelnökünk szavát adta, hogy a 2008-as esztendő egy kicsivel már könnyebb, elvisel­hetőbb lesz az alattvalók részére, mint az elmúlt év. Azért, hogy ígéretének nagyobb nyomatéka legyen, az élet szinte minden területén komoly áremelkedések várhatóak. Ezen nem szabad csodálkozni, mivel ha­zánk, mely oly sok mindenben különbözik más orszá­goktól, abban is egyedülálló, hogy a valódi jóléthez az út az áremelkedéseken és a növekvő infláción keresz­tül vezet. Most a teljesség igénye nélkül, igyekszem felsorolni azon változásokat, melyeket már bejelentet­tek, és féltő szeretettel odacsempésztek az ország kará­csonyfája alá. Kezdeném az energia szektorral. A földgáz két lép­csőben fog emelkedni, mely tulajdonképpen három­szori emelést jelent. Ugyanis a januári és az áprilisi emelések mellett, a kormány jelentősen csökkenti a gázkompenzációt, így egyes családokat összességében akár 20-25%-os emeléssel sikerül „megörvendeztetni.” Az áram díja majd 10%-ai fog növekedni, mely azért is érdekes, mivel ez évtől a „szabadpiacon” szerzik be a fogyasztók áramszükségletüket, és mint az SZDSZ- től tudjuk, a verseny mindig a fogyasztót hozza hely­zetbe. Az üzemanyagok árai már hónapok óta tetőn van, az is igaz, hogy ez világjelenség. Emelkednek Budapesten (és szerte az országban) a helyi közleke­dés tarifái, melynek következtében, a látványosan romló szolgáltatásért, egyre többet kell fizetni. Egyes számítások szerint, ma már Budapesten drágább a tö­megközlekedés, mint Bécsben, vagy más nyugati vá­rosokban. Némi keserű iróniával jegyzem meg, hogy a balliberálisok az elmúlt két választásokon, nem kerül­tek volna hatalomra, a főváros lakóinak hathatós segít­sége nélkül. Itt külön meg kell említenem a nyugdí­jasokat, akik komoly bázisuk voltak (remélem csak voltak), most Jutalmul” benyújtották a számlát. A tö­megközlekedésen kívül szinte az egész országban emelkednek a víz, a csatorna használat és a szemét- szállítás díjai. A vizitdíj, a kórházi ágydíj, és a tandíj még a tavalyi év ajándéka „pártunknak és kor­mányunknak.” Az élelmiszer árak növekedése, mely leginkább a nyugdíjasokat és a nagycsaládosokat sújtja, ma már követhetetlen. A Statisztikai Hivatal 10%-ot említ, melyben az étolaj árának növekedését 30%-ként em­líti. Ez természetesen nem igaz, mivel kora ősszel még 238 forint körül volt egy liter, mely ma már 400 forint körül kapható. (Itt jegyezném meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek találta a Statisztikai Hivatal vezetőjének az elbocsátását, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy nem volt hajlandó megcsalni a statisztikai adatokat a kormány szája íze szerint.) A tej és tej­termékek árai szintén az egekbe szöktek. Még néhány éve a száz forintos kenyérrel riogatták az alattvalókat, melyért ma már közel 300 forintot kell fizetnünk ki­lónként. Az is igaz, hogy ebben az is közre játszott, hogy tavaly a mezőgazdaságra katasztrofális volt az időjárás. A gyümölcs egy széles réteg számára luxus­cikknek számít. Itt jegyzem meg, hogy sokszor egy kiló narancs vagy banán olcsóbb, mint a hazai alma vagy körte. Ezek a „piszkos” tyúkok is egyre drágáb­ban tojnak, hogy a kakas vigye el őket. A soron kö­vetkező húsáremelés még előttünk van, mely az egyre dráguló takarmánnyal magyaráznak. A kormány állítá­sa szerint a gyógyszerek ára némileg mérséklődött. Itt csak az a baj, hogy ez alig észrevehető. Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy például a férfiak ( hogyan is fejezzem ki magam finoman) „csemegéje” a Viagra,

Next

/
Thumbnails
Contents