Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-02-01 / 2. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. február hogy az urakat meg lehet vásárolni. Ennyire azért nem lehetnek félretájékoztatva. Hiszen itt élnek ebben az országban, és a közállapotok kialakításában tevőlegesen részt vesznek. Vagy egyszerűen csak volt százmillió forintuk, melyet úgy döntöttek, hogy kidobják az ablakon. Nehéz a történtekben állást foglalni. Azért nekem van egy olyan érzésem, hogy az első variáció a nyerő, és jelenleg a legfelsőbb szinten, nagyüzemi módszerekkel folyik a szerecsenmosdatás. Budapest liberális város, hirdetik büszkén az SZDSZ-sek, és igazuk van. Uralkodásuk alatt több mint százezren hagyták ott a fővárost, és költöztek ki a környező településekre. Ugyanis az, hogy liberális, egy város életében annyit jelent, hogy kevésbé élhető. A múlt évben közel százhúsz napig volt (és van) olyan szennyezett a levegő, mely minden határértéket felül múlt. Most mégsem erről szeretnék írni. Fővárosunkban két nagy beruházás folyik, melyben az első Demszky Gábor főpolgármester nevéhez kötődik, és ez a négyes metró. A másik beruházás a kormányzati negyed, melynél Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeretett volna magáról emléket állítani. A négyes metró körül teljes a zűrzavar. Az UNIO-s pénzek a főpolgármester ígéretével ellentétben nem érkeznek a beruházáshoz. Ahhoz a beruházáshoz, melynek átadási határideje, oly annyira bizonytalan, mint a költsége. Ma ott tartunk, hogy a Fő vámtéri megállóról állítólag az derült ki, hogy nincs is rá szükség, az állomások sűrűsége miatt. Persze ami a munka ütemét illeti, egyébként sem készülne el időre. Most azon gondolkodnak, hogy legrosszabb esetben az egészet betemetik. Igaz, hogy milliárdokat költöttek rá, és az is igaz, hogy ezért felelős az nincsen. így az egész metró beruházás szimbóluma lehet, annak a sunyi, hazug korrupt és dilettáns várospolitikának, mely a liberálisokat jellemzi. A másik beruházás mely presztízs beruházásként is emlegetnek, a Podmaniczky utcában tervezett kormányzati negyed álma, melyről mára kiderült, hogy megvalósíthatatlan. Eddig 630 millió forintba került, teljesen feleslegesen. Az SZDSZ egyik frontembere úgy nyilatkozott, hogy a 630 millió forint nem volt felesleges kiadás, mert ez volt az ára annak, hogy meggyőződjenek, a beruházás ott és ilyen formában nem megvalósítható. Akkor, amikor az ország lakóinak egy harmada mély nyomorban él, amikor a gazdaság az összeomlás szélén áll, akkor a balliberális kormány 630 millió forintot elherdál presztízs, luxus beruházásra. Néhány hete Budapest egyik frekventált pontján valaki nagy betűkkel azt írta, hogy birka nép vagyunk. Amíg tűrjük ennek a hazaáruló, nemzetellenes, piócáknak a garázdálkodását, addig úgy tűnik valóban birka nép vagyunk. Bár én pontosítanék. Az elmúlt évtizedben birka nép lettünk. KINYÚJTOTTÁK PISZKOS KEZEIKET A NŐK UTÁN Nem biztos,hogy mindenki ismeri Magyar Bálint és Sándor Klára hírhedt ötletét, amit nem átallották hivatalosan is javasolni, hogy nem rátermettségi, nem alkalmassági alapon, hanem nemi alapon akarnak képviselőket jutatni a magyar Országgyűlésbe. Idézzük a magyar „alaptörvényt”: „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (Alkotmány 70/A. §) Magyar Bálint és Sándor Klára mégis megkülönbözteti a nőket, és biztosítani akar nekik bizonyos mennyiségű parlamenti mandátumot, akár akad elég képviselőnek alkalmas nő, aki be akar kerülni a parlamentbe, akár nem. Tennék ezt akár minőségromlás árán is A Magyar Bálint - Sándor Klára féle nemi törvény (javaslat) azonban más kérdéseket is felvet. Miért Magyar Bálint, aki köztudottan SZDSZ-es, javasolta nagyobb számú nő bepumpálását a parlamentbe, amikor a szocialista pártban a nemek arányára már régóta van szabály, az SZDSZ-ben viszont nincs, és sosem volt. Szokták mondani, hogy az MSZP-SZDSZ koalícióban a farka csóválja a kutyát, azaz az SZDSZ dirigál. De mi érdeke fűződik az SZDSZ-nek ehhez a javaslathoz? A válasz egyszerű: Magyar megbukott mint miniszter, aztán eltűnt a süllyesztőben. Az utóbbi időben az SZDSZ arculatát a gyatrán teljesítő Kóka adta és a botrányos Horváth Ágnes. (Horváth a bukott Molnár Lajos után jött, aztán Kóka is átadni kényszerült a helyét Kákosynak. Bukfenc bukfenc után.) Tehát pácban van az SZDSZ, nagyon szükségessé vált elterelni a figyelmet a párt alkalmatlanságáról. Ekkor húzták elő Magyar Bálintot, öltöztették be pincérnek, tettek mellé egy kenyereslányt és ketten kivittek egy tálcán a vendégeknek egy lerágott csontot, a nőkérdést. Ezek után a figyelem néhány napra elterelődött az SZDSZ-ről, mint olyan pártról, melynek rosszak a miniszterei. Lám, lám - láthatta mindeni - itt van Magyar, aki képes volt megújulni, és itt van a nőkérdés, melyre mindenki figyel, mivel mindenki ért hozzá, hiszen mindenki tudja mi az, hogy nő... A hajánál fogva előráncigált nő-probléma jogi szempontból is érdekes. Hogyan fogják kiválasztani, akiket bevisznek a parlamentbe? És kik végzik a kiválasztást? A jelenleg még mindenütt férfi-többségű testületek? Vagy maguk a nők, kizárva a döntésből a férfiakat? Milyen alapon történik a válogatás? Lesz vizsgáztatás, vagy csak párt-szépségverseny, és a „párt szépe” lesz
