Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-02-01 / 2. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. február menekültek által müveit szőlőnek lett jegyzője. A magyar lelkészek üldözött híveiket segíteni próbálták, mellettük állva és osztozva nehéz sorsukban. Ezért sokszor maguknak is meghurcolás- ban lett részük. Tudunk Vízváry Lászió lelkészt és Smid István Lehel rozsnyói lelkész üldözéséről. Smíd Istvánt 1946. július 16-án másfél évi fogházra és kényszermunkára ítélte a népbíróság, de saját kérelmére a Morvaországba mehetett a kitelepített magyarok lelkigondozására. "Mikor a deportáltjainkhoz kiérkeztem, őket a legsúlyosabb lelki válságban találtam. Az otthonvesztés fájdalma szakadt rájuk, a föld fiainak lelkében a föld elvesztésének a siráma sírt fel. Az önálló sorsból a cselédsorsba jutottak... Áprilisban Morvaország egy kisded falujában hirdettem a húsvéti evangéliumot a lelki nyomorúságba került magyaroknak. Utam kálváriás magyar út volt, miként az övék. Az ő bánatuk, az én bánatom, az ő fájdalmuk az én fájdalmam, az ő örömük az én örömöm." - emlékezett e keserű időszakra Smíd Lehel lelkész. A szlovák evangélikus egyház azonban nem járult hozzá, sőt a legszigorúbban tiltotta, hogy Smíd Lehel a Cseh- és Morvaországba hurcolt magyar protestánsokat látogathassa, őket lelkigondozza. Tevékenységét így 1948. január 20-ig teljesen illegálisan folytatta. Smíd István ellen a pozsonyi rendőrség országos körözést bocsátott ki. A morvaországi Valec községben elfogták, 16 napi letartóztatás és vallatás után "a közbiztonság felforgatására irányuló ténykedésem, közveszélyes munkakerülés és a munkaerkölcsöt veszélyeztető tevékenységség miatt" örök időre kitiltották az ország területéről s áttoloncolták Magyarországra. {Molnár Imre-Varga Kálmán: Hazahúzott a szülőföld... Visszaemlékezések, dokumentumok a szlovákiai magyarság Csehországba deportálásáról 1945-1953, Budapest: Püski, 1992, 86., 89o.). A háború utáni üldözés, kitelepítés, deportálás miatt a korábban 20-30 ezres szlovákiai magyar evangélikusság létszáma vészesen leapadt, mára alig 5-10 ezerre tehető a számuk. A maradék magyar evangélikusok a legtöbb helyen szlovák többségő gyülekezetben élnek, anyanyelvi gondozás nincs vagy alig van. főleg a hajdan erős városi-kisvárosi magyar gyülekezetek váltak szlovák többségűvé: Pozsony, Révkomárom, Léva, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa említhető. Tulajdonképpen csak a kisebb, magyar többségű községekben működő evangélikus gyülekezetek nevezhetők magyarnak: Somorja (Csallóköz), Alsószeli (Mátyusföld), Gömörben: Sajógömör és a hozzátartozó Lőkösháza, Balogpádár, Gömörpa- nyit, Kuntaploca. A szlovákiai magyar evangélikusok anyanyelvi ellátása az 1989-es rendszerváltás után sem tekinthető megoldottnak. Néhány magyar lelkész mellett több helyen magyarul alig tudó szlovák lelkészek látják el a szolgálatot. A hivatalos szlovákiai evangélikus egyház ma sem támogatja a magyarnyelvüséget: A tíz éve a tornaijai magyar lelkész részéről felmerült szlovákiai magyar misz- sziói működés sem valósulhatott meg. A rendszerváltás után magyarországi lelkészek is átjárnak több-kevesebb rendszerességgel Szlovákiába, de itt is főleg a magyar többségű gyülekezetekbe jutnak el, mert a szlovák lelkészek ezt a szolgálatot nem mindig támogatják. Tudunk róla, hogy Bencze Imre Kassára, Bozorády Zoltán Kistárkányba, Gáncs Péter és Szeverényi János missziói lelkészek Sajógömörre jártak. A 2006-os orosházi Magyar Evangélikus Konferencia (MAEK) összejövetelre azonban a hivatalos szlovákiai egyház nem engedte át a magyar lelkészeket, így csak néhány magyar világi evangélikus lehetett jelen. Reméljük, hogy a legutóbbi magyar-szlovák egyházvezetői csúcstalálkozó után szóba jöhet a szlovákiai magyar evangélikusok anyanyelvi ellátása. Leginkább a túlnyomóan szlovák többségű gyülekezetekben - pl. Pozsony- ligetfalu betonrengetegében élő - magyar evangélikus szórványok, főleg idős, beteg emberek szorulnának rá segítségre, hiszen ők évek-évti- zedek óta nélkülözik az anyanyelvi gondozást. Czentlie Miklós. ERŐS VÁR —Ferenc Józseffel, huszárokkal és Csipkeró- zsikával fényképezkedhetnek, páholyban fogyaszthatják Gundel-vacsorájukat és felpróbálhatják Hamupipőke üvegcipójét azok, akik jegyet váltanak az idei, február 2.-án tartandó, 13. Budapesti Operabálra. A jegyek ára: szabad italfogyasztással 75 ezer forint, vacsorát is tartalmazó 150 ezer, 300 ezer forint a páholyjegy, amellyel a Gundel vacsorát saját páholyukban elfogyasztva gyönyörködhetnek a bálozók látványában. Védnöki lista igen hosszó. Mindenki szerepel rajta, aki számit valamit kormány közeli körökben. Pestiek
