Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
2008. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM Fél évezredes várkastély a “szép hegyecskén” Krasznahorka és Betlér: az Andrássy grófok gömöri lakhelyei • Egy főúri otthon, amelyet elfelejtettek szétlopni. Ludwig Emil Gömör vármegyét bolond módjára vágta ketté az első világháborút lezáró békeszerződés. Vagy nagyon is okosan, hogy a Losoncról Kassára vezető vasúti fővonal az új csehszlovák állam területén haladjon, lehetőleg színmagyar lakosságú vidéken. így veszett el számunkra Fülek, Rimaszombat, Tomaalja, Csetnek, Pelsőc, Rozsnyó, Szepsi és még több száz kisebb-nagyobb település minden javával. Mégsem veszett el teljesen: ide ma is hazajöhetünk, hogy a történelmi és természeti látványosságok bejárása közben az egyre kitűnőbb vendéglátást élvezzük. Trianonban odalettek a híres Andrássy grófok birtokai is. A Csíkszentkirályból származó főúri dinasztia a török elleni harcokban, majd Ausztria külső háborúiban tűnt ki vitézségével és hadvezéri tehetségével. 1558-ban kapta meg adományként Krasznahorkát a székely Andrássy János kapitány, akinek utódai egészen 1945-ig birtokolták a Gömöri érchegység déli szegélyét megkoronázó pompás várkastélyt. (Krasznahorka régi szláv nyelven szép hegyecskét jelent, a falu fölé magasodó meredek kúp alakú, borókás várhegy valóban megkapóan szép.) Az Andrássyak keze alatt felvirágzott vidék a gazdag színesfém- és vasbányáknak köszönhette gazdagságát. A környék a magyar vaskohászat és gépipar bölcsője, a középkori céhes ipart a XVIII. század végére termelékeny üzemek váltották fel, az 1840-es években gróf Andrássy György (gróf Széchenyi István barátja) dernői vasgyárában már a Lánchíd öntöttacél tartószerkezetei készültek. Krasznahorka 1676 és 1719 között Gömör vármegye székhelye volt, Rákóczi fejedelem is időzött várában. A katolikus grófi család megtarthatta a szabadságharc bukása után a bécsi udvar által „csupán kastélynak tekintett” és emiatt megkímélt rezidenciáját. Először felvidéki reneszánsz stílusban, majd magyaros főúri barokk ízléssel építették át és rendezték be a családi lakosztályokat, a tanácstermet, várkápolnát és a konyhát, valamint a nagyszámú őrszemélyzet és gazdasági cselédség szállásait. A várhoz a túlnyomórészt most is magyarok lakta Krasznahorka-váraljából lehet följutni. Amikor nálunk munkaszünetes ünnep van, szinte csak magyar rendszámú autót látni a parkolóban. Az utóbbi időben már nem mérgezi a hangulatot a magyarul beszélő szlovák idegenvezetők ostoba és sértő hivatalos szövege, amiből korábban kimaradtak az 1920 előtti történelem magyar vonatkozásai. Magyar nyelvű várismertető és üdvözlő feliratok továbbra sem láthatók, de az egész órakor induló és kötelezően csoportos látogatás igazán látványos és szórakoztató program. Külön tanulsággal jár a középkori Krasznahorka urainak, a pelsőci és csetneki Bebekek emlékeinek megtekintése: Bebek Ferenc az 1550-es években hamis érméket veretett a környék bronzharangjaiból, ezek értéke a jó pénz egyötöde volt. Lehet, hogy pénzügyminiszterünk tanulmányozza a színesfémipar történetét? Az Andrássyak éppen a Bebekektől a kamara által elkobzott Krasznahorkát kapták ajándékba. 1880-ig laktak benne, akkorra vált végképp kényelmetlenné - és tűzveszélyessé - a fél évezrede álló vár. Alig tíz kilométerre tőle, a Rozsnyó városával szomszédos Betléren lévő régi kastélyt építették át romantikus, de korszerű, angol „gothic revival” stílusú kastéllyá. Hetvenhektáros, részben külföldi növényfajtákkal beültetett park közepén található a kétemeletes, viszszafogottan elegáns úrilak. Óránként indul a múzeumi vezetés, amelyet ezúttal lengyel származású kísérő celebrált, kifogástalan magyarsággal előadott korrekt ismertetéssel, választékos történelmi háttérrel. A kastélyban 1944. novemberig laktak az utolsó felvidéki Andrássyak. (A magyar többségű környék az 1938. évi első bécsi döntéssel visszakerült az anyaországhoz, majd a Benes ihlette kassai kormányprogrammal megkezdődött a csehszlovák kommunista-nacionalista bosszú- hadjárat.) II. Andrássy Emánuel gróf lengyel feleségével a liechtensteini Vaduzba költözött nagyhercegi rokonságához. Többé nem tértek haza. Manó gróf nagyapja volt I. Andrássy Emánuel,
