Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-10-01 / 10. szám
2008, október Tápay Miklós, dr. 1956 Erdélyben II. rész Erdély az 56-os forradalom napjaiban Az erdélyi magyarság a budapesti rádión kívül még aznap éjjel a nyugati adásokból is értesült a váratlan népfelkelésről. A román pártvezetést is teljesen váratlanul érte forradalmunk kirobbanása és aznap semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adtak ki erről. Ennek az is oka lehetett, hogy GG Dej egy küldöttség élén akkor éppen Jugoszláviában volt Titonál egy ’bűnbánó és bocsánatkérő’ látogatáson, közvetlenül a Gerő-Hegedűs vezette magyar küldöttség után. Az ő távollétében az RMP KB-át október 24.-én rendkívüli ülésre hívták össze, melyen 18 pontból álló határozatot fogadtak el. Ezek között szerepelt a román-magyar határ lezárása, a belügyi szervek megerősítése és a szabadságon lévő katonák visszahívása. Riadókészültségbe helyezték az állambiztonsági szerveket és javasolták a magyar kormánynak, hogy magyar oldalon is állítsák le a határforgalmat. A sajtó és rádió szigorú ellenőrzését vezették be. A magyar nyelvű Előre és Utunk c. lapok élére megbízható párttagokat neveztek ki. Az egyetemek megfigyelését és a Magyar- országról jövő levelek szigorú cenzúráját rendelték el. A munkahelyek gyűlésein a párt-aktivistáknak a magyar forradalmat, mint ellenforradalmat kellett jellemezni és határozatban elitélni. A KB magyar tagjait különleges megbízatással a nagyobb magyar tartományi székhelyekre küldték, így Nagybányára, Nagyváradra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Temesvárra. - A hivatalos tömegtájékoztatás azonban tovább hallgatott 24.-én és 25.-én is. 26.-án aztán végre megszólaltak: forradalmunkról a moszkvai jellemzést szajkózták és, mint ’ellenforradalomról’, „fasiszta-horthysta terrorról”, „a grófok és kapitalisták uralmának visszaállításáról” beszéltek. Október 26.-án azonban a lakosság kielégítését célzó intézkedések is születtek, mint az élelmiszer- ellátás hirtelen, látványos javítása, a fizetések és a mezőgazdasági állami kötelezettségek folyósítása. De ugyanakkor hoztak az állambiztonságot megerősítő újabb intézkedéseket is, mint a rádió és sajtó még szigorúbb ellenőrzését, a régi fasiszta és polgári pártok volt tagjainak megfigyelését és tetten7 érés esetén, letartóztatását. A Kolozsvárra küldött pártmegbizottak „tömegméretű nyugtalanságról” adtak hírt. Más jelentések szerint a magyarok Erdély-szerte „horthysta és soviniszta dalokat énekeltek”. A legnagyobb izgalmat azonban azok a jelentések okozták, melyek szerint a nagybányai és szatmári fiúk „csatlakozni akartak a magyar hadsereghez” és a határ mentén állomásozó román alakulatok és biztonsági erők ezek elleséges propagandájának hatása alá kerültek. Ennek megfékezésére a Párt Politikai Bizottsága (PB) 4 tagjából egy „legfelső irányító vezérkart” hoztak létre, mely felhatalmazást kapott tűzparancs kiadására és „rendkívüli állapot” kihirdetésére is. Jellemző a párt vezetőségében uralkodó pánikra, hogy a Párt PB-a naponta ülésezett és elemezte a helyzetet. A munkahelyeken is gyakran kellett gyűléseket tartani, különösen sokat a Magyar Autonóm Tartomány területén. Ezeken még „Erdély elrablását” célzó soviniszta törekvésekről is lehetett hallani. Ezek a gyűlések azonban sokszor visszafelé sültek el. Október 26.-án pl. a brassói Emst Thälmann Művek munkásgyűlésén tendenciózus kérdéseket hoztak fel, mint, hogy „honnan jutottak fegyverhez az ellenforradalmárok?”, vagy, hogy „miért csatlakoztak a munkások az ellenforradalomhoz?”, vagy, hogy „miért avatkoztak be a szovjet csapatok?” Aradon a Theba üzemben a munkásnők az élelmiszer-ellátás nehézségeit feszegették és feltételezték, hogy Magyarországon is bizonyára emiatt tört kis a forradalom. Ezekről a gyűlésekről a Párt KB-hoz befutó jelentések aztán napok alatt megritkultak, majd megszűntek. A helyi pártszervezetek ugyanis rájöttek, hogy ha a gyűléseken valóban elhangzottakat jelentik, a saját működésük hatékonyságáról állítanak ki rossz bizonyítványt. így csak azokat a gyűléseket jelentették, ahol - tipikus kommunista gyűléseknek megfelelően - a résztvevők egyhangúan elitélték az ellenforradalmat. - A forradalmi hangulatra mi sem jellemzőbb jobban, mint az, hogy október 26.-án Erdőszentmiklóson, a hőerőmű udvarán szétverték Sztálin szobrát. A falvakban a közigazgatás és a Párt helyi vezetőit fenyegették meg a falakra és kerítésekre felírt kijelentésekkel. Lúgoson szórólapok hirdették, hogy a diákok nem akarnak oroszul tanulni. De forradalmunknak volt visszhangja a Kárpátokon túl is: Bukarest utcáin és parkjaiban forradalmunkkal szimpatizáló röpcédulák jelentek meg, a futball-stadion falán pedig a betiltott Nemzeti Paraszt Pártot és a száműzetésben levő Mihály királyt éltető feliratokat lehetett látni. A Párt megingott helyzetére lehetett következtetni abból is, hogy az összes alapszervezetekben naponta AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
